 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Kormányszóvivői tájékoztató Antall József és Matvej Burlakov
megbeszéléséről (1. rész)
|
1990. június 27., szerda - László Balázs, a kormány
szóvivője szerdán az alábbiakról tájékoztatta az MTI-t:
Antall József miniszterelnök - Göncz Árpád ideiglenes
köztársasági elnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Kéri Kálmán
nyugalmazott vezérőrnagy, országgyűlési képviselő jelenlétében - a
hivatalában fogadta Matvej Burlakov vezérezredest, a szovjet Déli
Hadseregcsoport parancsnokát. A megbeszélés során a Moszkvában
folytatott magas szintű szovjet-magyar katonai és politikai
tárgyalások szellemében eszmét cseréltek a szovjet csapatok
kivonulásáról. Mindkét fél kifejtette álláspontját a felmerült
pénzügyi kérdésekben is, amelyekről egy különbizottságban
folytatódnak a tárgyalások. A magyar fél megismételte a Varsói
Szerződéssel kapcsolatos álláspontját.
A találkozó során visszatekintettek az 1956-os forradalom és
szabadságharc eseményeire, annak megítélésére. Magyar részről ismét
felvetették, az 1968-as csehszlovákiai bevonulás újraértékeléséhez
hasonlóan, a szovjet felülvizsgálat indokoltságát.
Végül Burlakov vezérezredes a szovjet védelmi miniszter
megbízásából tábornoki dísztőrt adott át Antall József
miniszterelnöknek, annak elismeréseként, hogy a II. világháború
alatt a német hadifogoly-táborokból Magyarországra szökött szovjet
hadifoglyokkal és kényszermunkásokkal - hasonlóan a lengyel, brit,
francia, olasz, holland, stb. hadifoglyokhoz és menekültekhez - a
Genfi Konvenciónak megfelelően, emberségesen bántak. A magyar
Belügyminisztérium menekültügyekkel foglalkozó kormánymegbízottja,
néhai id. dr. Antall József többszáz szovjet katonai és polgári
személy megmentéséről gondoskodott. Egyébként a keleti fronton
foglyul ejtett szovjet katonák egységesen német hadifogságba
kerültek akár magyar, akár más csapatoknak adták meg magukat.
A szovjet gesztusnak az ad külön jelentőséget, hogy a
Szovjetunió kormánya a II. világháború óta - a lengyel, brit,
francia, stb. kormányoktól eltérően - ezt a tényt nem ismerte el, a
németek által fogságba ejtett szovjet katonák és tisztek megítélése
a Szovjetunióban csak a legutóbbi esztendőkben változott meg. Éppen
ezért a Magyarországra szökött és ide menekült szovjet katonák és
kényszermunkások egy része már Magyarország területén áldozatul
esett a sztálini önkénynek, másokat 1945-ben szovjet koncentrációs
táborokba hurcoltak. (folyt. köv.)
1990. június 27., szerda 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|