|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Független lesz Üzbegisztán? - 1. folyt.
|
Az üzbégek szuverenitási követelései az elmúlt évben erősödtek meg. Tavaly nyáron még a köztársaság fő üzbég csoportja: a Birlik, azaz "Egység" csoport mérsékeltnek tűnt, amikor részt vállalt az üzbégek és a meszhet kisebbség 100 ember életébe kerülő nemzetiségi zavargásainak lecsillapításában. Azóta azonban nyíltabban nacionalista csoportok szerveződtek. Például az Erk, azaz Szabadság mozgalom, mely teljes függetlenséget követel.
A romló gazdasági helyzet csak fokozza a nemzeti indulatokat. Becslések szerint Üzbegisztánban egymillióan vannak állandó állás nélkül.
Régi sérelme az üzbégeknek az is, hogy a moszkvai hatóságok évtizedek óta kényszerítik a köztársaságot intenzív gyapottermelésre. A helybeliek rámutatnak: ha élelmiszereket termelhetnének, életszínvonaluk megjavulna, és más szovjet köztársaságokat is élelmezhetnének. Ezenkívül a gyapottermelés nagy öntözőhálózatot és műtrágyázást kíván meg, ami katasztrofális következményekkel jár a környezetre. A térség két nagy folyója, a Szir-darja és az Amu-darja ma már épp csak hogy eléri az Aral-tavat, melynek vize emiatt drámaian leapadt.
A jelek szerint a militáns iszlámnak egyre növekszik a befolyása. Márciusban a puritán tanúkat hirdető vahabi szekta mohamedán hívei tüntetést rendeztek Taskentben, melyen ezrek vettek részt. A KGB fergánai elnöke szerint a vahabi szekta tagjai beékelték magukat az Erk függetlenségi mozgalomba is.
Eddig a szovjet Közép-Ázsia - melyről az iráni forradalom után több megfigyelő megjósolta, hogy súlyos problémákat fog okozni Moszkvának - viszonylag engedelmesnek mutatkozott. Ez a helyzet azonban úgy látszik, most megváltozik. +++
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|