|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Felavatták és felszentelték a debreceni hadifogoly temetőt
|
1990. június 10., vasárnap - Vasárnap katonai
tiszteletadással felavatták, majd a görögkeleti egyház szertartása
szerint felszentelték Debrecenben az I. világháborús orosz
hadifogoly-temetőt, a városban szervezett orosz fogolytáborban 75
esztendővel ezelőtt kitört kolerajárvány 1618 áldozatának végső
nyugvóáhelyét. A járvány idején lezárt, de 1917-ben újra megnyitott
temetőben 1918 novemberéig további 209, immár különböző nemzetiségű
hadifoglyot hantoltak el.
Az utóbbi évtizedekben rendkívüli módon elhanyagolt hadifogoly járványtemető felújításához a debreceni tanács 300 ezer forinttal járult hozzá; a munkákban a Honvéd helyőrség katonáin kívül a Debreceni Üvegipari Szövetkezet és a Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozói is részt vettek.
Majoros László mérnök-ezredes, helyőrség-parancsnok avató beszédében utalt arra, hogy a Honvédség az elmúlt években több katonai emlékhely - köztük a debreceni honvédtemető és -mauzóleum - felújításában, helyreállításában közreműködött. Debreczeni Ferenc megbízott városi tanácselnök arról beszélt: megbecsülni sem tudjuk, a háború hány debreceni áldozata fekszik idegen földben, de reménykedünk abban, hogy az ő emléküket is hasonlóan ápolják valahol. Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió debreceni főkonzulja a népük iránti tisztelet megnyilvánulásaként értékelte a megható kegyeletadást. Fontos mementó ez az élők számára - hangsúlyozta.
A hadifoglyok emlékművének talapzatán ezután koszorút helyeztek el a városi tanács, a honvéd helyőrség, a Magyar Honvédség parancsnoksága, a Szovjetunió Budapesti Nagykövetsége, illetve debreceni főkonzulátusa, a Szovjet Déli Hadseregcsoport, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az MDF helyi szervezete, valamint az MSZMP Hajdú-Bihar megyei koordinációs bizottsága képviselői. (MTI)
1990. június 10., vasárnap 14:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|