|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Döntés a Csepeli Vasmű nyári leállításáról
|
1990. június 4., hétfő - Négy hétre leáll nyáron - júliusban
- a Csepeli Vasmű, mivel rendeléshiány miatt nem képesek
gazdaságosan, három műszakban folyamatosan működtetni
berendezéseiket. Az egy hónapot kéthetes fizetett szabadságuk
terhére, illetve kéthetes tervezett állásidő formájában töltik
otthon a dolgozók, akik meglepetéssel fogadták a fejleményeket. Az
állásidő tartamára ugyanis bérüknek csupán 80 százalékát fizeti a
vállalat - tájékoztatta az MTI munkatársát a Vasmű vezetőségének
döntéséről Páncélos János gazdasági igazgató.
A termelés visszafogásának oka főként a szocialista export leállítása, jóllehet a Vasmű 1989-ben termékeinek 25 százalékát exportálta csupán és a rubelelszámolású piacon mindössze 7 százalékát adta el. Az ellentmondás okát a 75 százalékot kitevő belföldi piac sajátosságai adják, nevezetesen: a vasmű termékeit a magyar gyárak olyan további termékekhez vásárolták, amelyeket a rubelelszámolású piacon kívántak eladni. Mivel erre a lehetőség megszünt, visszamondták a belföldi megrendeléseket, s így a tavalyi 260 ezer tonna cső helyett az idén előreláthatólag csak 200 ezerre marad kereslet.
A Vasmű piaci helyzetét tovább bonyolítja, hogy azon vállalatok közé tartozik, amelyek megpályázták a Montán Unió Magyarország és Lengyelország kohászati modernizációjára felajánlott 200 millió ECU támogatását. A pályázat feltételei között olyan kitétel szerepel, hogy nyugat-európai országokban a pályázatot elnyert gyár nem növelheti eladásait. Ez tehát azt jelentené, hogy a leállított rubel elszámolású piac és a megingott belföldi piac helyett a Vasmű nem kereshet új eladási lehetőséget Nyugat-Európában. A Vasmű ezért többek között iráni, egyiptomi és algériai szállításait szeretné felfuttatni. (MTI)
1990. június 3., vasárnap 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|