|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Csoóri Moszkvában (1.rész)
|
1990. május 16. szerda (MTI-Panoráma) - 1966-ban jártam itt utoljára. Azóta nem jöhettem, aminek nem elsősorban az itteniek voltak az okai, hanem inkább az otthoniak - nyilatkozta az MTI-nek röviddel Moszkvából történt szerdai elutazása előtt Csoóri Sándor. A költő ezúttal a magyar kultúra jeles képviselőjeként érkezett a szovjet fővárosba, hogy részt vegyen a moszkvai magyar kulturális központ hivatalos megnyitóján.
- Pedig előtte, 1963-tól nagyon jó kapcsolatom volt Grigorij Csuhrajjal, akivel közös filmet is terveztünk. Csuhraj akkor ablakot nyitott számomra egy másik Oroszországra is. Rengeteg olyan dolgot mondott el háborús életéből, amelyet akkoriban még nem volt ildomos nyilvánosan közölni. Már a hatvanas években olyasmiről beszélt, ami érzékeltette, hogy itt egy másik Oroszország, egy másik világ képe is feldereng. Később Elem Klimov volt az, aki hozta a híreket, és megerősítette: igenis van egy komoly együttgondolkodó értelmiség Moszkvában. Ez a szellemi közeg a későbbiek során természetesen dobta ki magából, dobta fel Szaharovot és a többiket.
Csoóri Sándor utalt arra, hogy noha nem mint politikus, hanem mint a magyar kultúra képviselője érkezett a moszkvai megnyitóra, a szovjet fővárosban eszmecseréket folytatott több befolyásos szovjet politikussal is, így Valenytyin Falinnal, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetőjével, Georgij Sahnazarovval, Gorbacsov tanácsadójával, Gavriil Popovval, Moszkva tanácselnökével, Nyikolaj Gubenko kulturális miniszterrel és másokkal.
- Furcsa módon csak részben beszéltünk politikáról, sokkal inkább a kulturáról, az egész emberiséget érintő erkölcsi és szellemi kérdésekről cseréltünk eszmét. Olyanokról, amelyek minden értelmiségiben felvillannak: mi lesz a következő évtizedek értelmiségi feladata? Hogyan építhetők fel a politika által lezüllesztett emberi és nemzetek közötti kapcsolatok? Csak egy birodalmi gondolatot kell-e lebontani vagy föl kell-e valami mást építeni. Emlékszem, odahaza néhány évvel ezelőtt egy tételt állítottam föl magamnak: ha a Szovjetunió demokratizál, abba fog belebukni, ha nem demokratizál, akkor abba. Ezek a hamletinél is nehezebb kérdések. Annak örülök, hogy ezek a vezető politikusok, Popovtól Falinig, tisztában vannak ezzel. (folyt.)
1990. május 16., szerda 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|