|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A búza ára
|
----------
München, 1990. május 11. (SZER, Magyar Híradó) - Elegendő-e 800 illetve 600 forinttal emelni a búza felvásárlási árát? És mi a teendő a felhalmozott gabonakészletekkel? Rajki Lászlóé a mikrofon.
- Május, a tavasz koronája, politikai időjárásával sokat ígér a magyar mezőgazdaságnak - esője pedig aranyat ér. Csakhogy ennek az aranynak még mindig nincs tisztességes ára. Például: átlagosan alig több mint 5 ezer forintért vásárolják fel az étkezési búza tonnáját - a hivatalosan megszámított világpiaci ár kereken feléért - de a német gazdák 16, az osztrák parasztok 17 ezer forintot kapnak érte.
Az MTI-nek nyilatkozó MÉM-funkcionárius elismerte, hogy már januárban tudták: a kenyérnekvaló átvételi ára nem fedezi a termelők költségeit, de a minisztérium nem javított a tarthatatlan helyzeten, hanem az új kormánynak javasol 7-800 forintos tonnánkénti emelést.
Az agrárszektor távozóban lévő vezérkara halmozta a hibákat búzaügyben. Idén nem kötött szerződéseket, úgyhogy a jónak mutatkozó termés ellenére teljes az értékesítési bizonytalanság. Az alacsony árak miatt hatalmas gabonakészletek - a szokásos mennyiség 3-4-szerese - halmozódott fel a gazdaságokban, a raktárak tömve, viszont két hónap sincs már a betakarításig - mi lesz az új terméssel?
Tavaly a péter-páli figyelmeztető aratósztrájk után a Németh- kormány megígérte, hogy kielégíti a jogos igényeket -, ezzel szemben a tízpontos követelésből egyet sem teljesített maradéktalanul, úgyhogy a termelők helyzete nem javult, hanem tovább romlott.
Az öntözés a duplájára drágult, 75 százalékkal többe kerül a műtrágya, negyedével a növényvédőszer, az energia és az alkatrész. Ennek töredékét sem fedezte az októberi 20 százalék körüli búza felvásárlási áremelés. (folyt.)
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|