 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar gazdasági átmenet
|
London, 1989. december 20. (BBC, Késő esti panoráma) - Most
van kialakulóban Magyarország gazdasági jövőjének következő évtizede,
vagy talán még hosszabb korszaka. És ezért fontos az átalakulás
folyamata. Ezekkel az átmeneti kérdésekkel foglalkozik Kornai János
professzor könyve: Indulatos röpirat a gazdasági átmentet ügyében.
A címből kicseng, hogy erősen átérzett, régen érlődő, egyéni
nézetekről van szó. Elolvasása után nyugodtan állíthatom, hogy
gondolatok, megfigyelések, értékitéletek valódi kincsestára.
Egy negyedórás beszélgetés csak 3-4 nyomtatott oldalnak felel
meg, és ezért csak érinteni tudtuk a kérdések nagy részét, amikor
ma délután felhívtam Kornai Jánost Bostonban, ahol a Harward Egyetem
gazdasági professzora. Könyvében azt írja, hogy Magyarország helyzete
nem olyan rossz, mint a hivatalos számok mutatják, és azt kérdeztem
tőle először, hogy mi erre a magyarázat?
- A fő magyarázat az, hogy a magánszektor és ezen belül
leginkább az informális magánszektor - azt amit gyakran második
gazdaságnak, vagy árnyékgazdaságnak neveznek - nincs kellőképpen
nyilvántartva hivatalos statisztikával. Márpedig ez a magánszektor
igen számottevően hozzájárul a magyar nemzeti jövedelemhez, és azok,
akik abban résztvesznek, ebből jövedelmet szereznek. És az
életszínvonaluk valószínűleg magasabb, mint amit ebből a hivatalos
statisztika tükröz.
- Csak durva becslésről lehet szó, de milyen százalékát teheti
ki a nemzeti jövedelemnek?
- Itt a legkülönbözőbb kombinációk vagy becslések terjedtek el
közgazdász körökben valahol a 10 százalék és a 30 százalék között.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|