|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Bős-Nagymaros - 1. folyt.
|
Ezért tehát megengedhetetlen, hogy a Duna vizét áttereljék a hatalmas erőműcsatornába. A szakértők leszögezik, a csatornát csak akkor volna szabad árasztani, ha egyébként a Duna kiáradna medréből. Csak ilyen árvíz esetén vállalható, hogy az eredetileg 750 megawattos méretezett turbinákat üzembe helyezzék. Ha ezeket a fenntartásokat nem vennék figyelembe, és mégis az eredeti tervek szerint kezdenék meg az áramtermelést, akkor ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy a rendkívül magas költségekre való tekintet nélkül oly szűrőtelepeket létesítsenek, amelyek révén kivonnák a vízből a kőolajat, a klórozott szénhidrogént, a fenolokat és mindazokat a szennyeződéseket, amelyek rákos megbetegedéseket okozó s az anyaméhben fejlődő magzatot megtámadó mérgeket tartalmaznak.
E szűrőberendezések üzeme meghaladná az egész gabcsikovói erőmű építkezésének 20 milliárd cseh koronára rúgó költségét - mondják a csehszlovák szakértők, és hozzáfűzik: emellett mesterséges öntözéssel kellene biztosítani azoknak a földeknek a termékenységét, amelyek ez idő szerint még elengendő talajvízhez jutnak. A bizottság vitathatatlannak tartja, hogy a gabcsikovói vízi erőmű nem működne rentábilisan.
A Der Standard cikkének szerzője úgy tudja, hogy a csehszlovák bizottság nyomatékosan felszólítja majd a prágai illetékeseket, csak messzemenően redukált arányokban valósítsák meg az erőmű tervet. +++
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|