|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Aszály 2.
|
A mostanihoz hasonló esetekre szokták mondani a parasztemberek: Isten kezében vagyunk. A fejlődő vetéseknek és a tavaszi magvaknak szükségük lenne az esőre, s kiváltképpen a májusi-júniusi hűvösebb, csapadékosabb időjárásra. Ha a május kedvez a mezőgazdaságnak, még rekordtermések is születhetnek. Ennek igazolására jó példa a múlt év, amikor szinte hetente esett, fáztak a júniusban nyaralók, s gabonából az utóbbi évek egyik legjobb termését takarították be a gazdaságok. Ellenpéldája az 1983-as esztendő; télen kevés csapadék hullott, a tavasz és a koranyár meleg volt, s megtizedelődött a termés is. Mindezekből következik, hogy ma még nem szabad becsülni a terméseket, a szeszélyes időjárás májusban helyrehozhatja eddigi mulasztását.
Persze a jó gazda előrelátó, s nem karba tett kézzel várja az égiek segítségét, hanem a földön is mindent megtesz az időjárási hiányosságok pótlására. Igaz, nem nagy a ráhatás, de annál több a teendője. Régi szabály, hogy a jó erőben lévő földek jobban elviselik a szárazságot, így a tavaszi műtrágyázás elmaradhatatlan része lesz az ésszerű gazdálkodásnak. A szakemberek még a precíz növényvédelemre intenek. A gondos gyomirtás kétszeresen is jótékony hatású, hiszen a fejlett gaz árnyékolja, elszívja a nedvességet a kultúrnövények elől.
Ilyenkor szokták hangoztatni az öntözést, ami nem szakmai tévedés, csupán szerény lehetősége a nedvességhiány pótlásának. Az öntözhető terület ugyanis csupán 300 ezer hektár, néhány százaléka a megművelt földeknek. Persze e területeken célszerű az öntözés, de a gazdaságok szakemberei ehhez nem külső buzdítást várnak, hanem olyan vízdíjakat, amelyek gazdaságossá teszik az öntözést. (MTI-Press)
ág/ V. F. J.
1990. április 12., csütörtök 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|