|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 2. folyt.
|
Egy kisebbségnek elveszik a nyelvét, utána elveszik a szülőföldjét - abban a pillanatban kivégezték ezt a kisebbséget. Tehát ennek a veszélye éppen akkor mutatkozik meg, amikor a legnagyobb remény felkínálkozik történelmileg arra, hogy a magyarság most végre megkapja azokat a jogokat. Úgy tapasztaltam, mindenki, aki onnét Erdélyből, Romániából jön át, határozottan ki akar állni a saját jogaiért. A magyarság amilyen levert volt, amilyen félénk volt, bizonytalan volt - most a félelem mellett is határozott.
- Mi tehát most a teendő Magyarországon? Az, hogy felhívni a nemzetközi közvéleményt a nyugati kormányokat és hatalmakat arra, hogy figyeljék az emberi jogok tiszteletben tartását Romániában, az emberi és a kisebbségi jogokat.
- Tehát, hogyha az elmúlt 30 esztendőben Nyugat nemigen tudta azt, hogy mi itt az igazi valóság Közép-Európában, Kelet-Európában. Az elmúlt két esztendő a csendes forradalmak, és a tragikus, véres forradalmak rádöbbenthették volna az Európa valóságára. Most valóban segíthetnek azzal - semmi mással, csak azzal segíthetne Nyugat - ha igazi, tárgyilagos megfigyelőket küldenének be az országba. Mert azok a tájékoztatási eszközök - ahogyan az előbb mondtam -, azok teljesen meg tudják őrjíteni a tanulatlan, tájékozatlan tömegeket, akiket 30-40 évig elzártak mindentől. Akiket most szabadítanak fel, azokat nem a fegyelmezett tudás fogja irányítani, hanem a vérengző tudat. És ez a veszély óriási ma Romániában, úgyhogy Nyugat mindenképpen azzal tud segíteni, hogyha igazi megfigyelőket, tárgyilagos embereket küld el Romániába és követelik, hogy azok dirigálhassák ki az ottani eseményt. +++
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|