|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 1. folyt.
|
- Szinte kezd elterjedni egész Erdélyben. De a legszomorúbb, a leglehangolóbb az, hogy a román hírközlő szervek szítják a lakosság indulatait, bőszítik őket. Olyan módon tájékoztatják félre a lakosságot, ahogyan szinte Ceausescu idejében félretájékoztatták. Most más előjellel természetesen mindenért a magyarságot okolják.
Ma reggel egy ortodox pap véleményét hallottam - meg is hatódtam tőle -, mert ő mondta, hogy nem igazak azok a híresztelések, amiket a román kormány elhint és szétsugároz az országban. Mert odaát, amelyiknek ő a papja, ott nem halt meg senki sem, a magyarok nem bántottak senkit, tehát ő maga cáfolta meg. Feszült, fojtott, drámai a helyzet Romániában. Pedig ha az ember elgondolja - történelmi méretekben gondolja el -, hogy mi is történt ebben a században. A magyarságnak Trianont kellett elviselnie. A románságnak most csak a demokráciát kellene elviselnie.
Ég és föld a kettő közötti különbség, mert Trianont a békeszerződéssel ráerőltették egy térségre, így a magyar kisebbségre is. Most a demokráciát kellene elviselniük a románoknak. Abban a pillanatban, hogyha ezt elviselnék, ez a helyzet nem adódhatott volna elő.
- Tehát Csoóri Sándor úgy látja, hogy van megoldás az esetben, hogyha az emberi jogokat betartják Romániában. Tehát az ideiglenes kormány érvényt szerez ennek?
- Az emberi jogokat és intézményes jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek, mert a Nyugat mindig abba az önhittségbe, és abba a vak tévedésbe esett bele, hogyha az emberi jogokat biztosítják - tehát ha ezt kinyilvánítják -, akkor máris megoldottak a kisebbségi jogok. De ez sosem így van. Mindaddig, amíg nincsenek intézményes jogai, iskolái, egyetemei, bizonyos tulajdona nincs a kisebbségnek, akkor minden elvehető tőle. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|