|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A sajtótájékoztatón felvetődött: vajon nem csupán szavazatokat akar-e szerezni az MDF azzal, hogy síkra száll az Erdélyben élő magyarok érdekében, Antall József leszögezte: Erdély kérdésében nem pártérdekek érvényesülnek, hiszen a határokon túli magyar kisebbség sorsa alapvetően nemzeti ügy.
Csoóri Sándor, az MDF elnökségi tagja is elsősorban a napokban történt erdélyi eseményekre reagált. Rámutatott: míg decemberben forradalom zajlott le Romániában, úgy tűnik, hogy a mostani történések ellenforradalmat vetítenek előre. Mint mondotta: az elmúlt évtizedekben Romániában törvényerejű rendeletekkel fosztották meg az ott élő kisebbségeket jogaiktól, és éppen ezért a forradalom után természetes lett volna, ha mindezen jogokat visszaadják nekik. Úgy vélte, hogy a román nacionalizmus erői mindvégig tettenérhetők voltak az elmúlt évtizedekben is, s félő, hogy a jövőben mind nagyobb szerephez jutnak. A tágabb kelet-európai összefüggéseket is vizsgálva úgy vélekedett: Moldávia - a balti államokhoz hasonlóan - kiválhat a Szovjetunióból, s egyesülését Romániával éppúgy nem lehet majd megakadályozni, mint a két német államét. Márpedig - szögezte le végezetül Csoóri Sándor - a Nagy-Románia még további gondokat és veszélyt jelenthet Közép-Európa, illetve a romániai kisebbségek számára. (MTI)
1990. március 21., szerda 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|