|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd címmel kétnapos eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi magyar és román vezető értelmiségiek részvételével. A résztvevők között van Ioan Alexandru és Mircea Dinescu költő, Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári egyetem tanára, Kányádi Sándor költő, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író. A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy - a müncheni székhelyű Ferenczy hírügynökség vezetője - meghívólevelében hangoztatta, hogy a tolerancia szellemében - amely mindenkor egymás jobb megismerésén alapszik - történelmi lehetőség nyílik a magyar és a román nép között évszázadok óta fennálló sorompók lerombolására és a két népet összekötő hidak megépítésére. Különös felelősség hárul a két nemzet értelmiségére azért, hogy a nemzeti gyűlölet e két népet soha többé ne válassza el, s hogy a román-magyar kapcsolatot mindenkor a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésén alapuló európai normák határozzák meg.
Josef von Ferenczy az MTI kérdésére elmondta: amennyiben a mostani találkozó sikerre vezetne, akkor javasolni fogja, hogy hozzanak létre egy magyar-román párbeszéd egyesületet, amely a most megkezdett szellemben folytatná a kapcsolatépítést. A párbeszéd fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé Josef von Ferenczy szeretné megnyerni Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki. (MTI)
1990. március 19., hétfő 09:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|