|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Skorka Anikó a március 15-iki ünnepségről - 1. folyt.
|
Csoóri Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja ezt ki is fejezte beszédében, hogy milyen különös dolog, hogy március 15-ikét nem tudja közösen ünnepelni a 10 nap múlva megválasztandó 12 párt, és hát hogyan fognak akkor koalíciót alakítani?
- Anikó, te jól ismered az amerikai választási kampányokat. Mi a legszembeötlőbb jellegzetessége, ami megkülönbözteti a kettőt: az amerikait és a magyart?
- Azt hiszem - bár még nagyon rövid ideje vagyok itt -, de ami számomra nagyon szembetűnő, a tolerancia hiánya. A türelem hiánya, a figyelem hiánya arra, amire az ember nem akar figyelni. Valahogy úgy tűnik, mintha sokan kiválasztottak volna maguknak egy pártot, és azt végighallgatják, mert az érdekli őket, azzal érzelmileg azonosulni tudnak, de ha felszólal valaki más, egy másik párt részéről, nem nagyon akarják megtisztelni a figyelmükkel, hogyha annak a pártnak a programjával nem értenek egyet, vagy mondjuk vannak benne olyan pontok, amelyekkel nem értenek egyet.
Konkrét példát mondok: a Petőfi szobornál a meghívott, vagy jelentkező, vagy a megállapodásban résztvevő négy párt egyike volt a Szociáldemokrata Párt elnöknője, Petrasovits Anna, akit szabályszerűen kifütyültek. Ugyanez történt a Kossuth téren, ahol a Hazafias Választási Koalíció képviselője állt az emelvényre és 5 percet kért nagyon udvariasan. Őt is kifütyülték.
Nos, én nem nagyon hiszem, hogy Amerikában ilyesmi előfordul, mert azért 5 percet még az is tud figyelni, akit őszintén szólva nem nagyon érdekel, vagy aki mondjuk ellenszenvvel viseltetik a szónok iránt.
- Mondhatom-e, hogy március 15-ike választási kampánnyá alakult át? (folyt.)
1990. március 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|