|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai évkönyv 1990
|
1990. február 28., szerda - Magyarország politikai évkönyve
1990 címmel adta közre az Aula Kiadó és az Országos Műszaki
Információs Központ és Könyvtár azt az új politikai kiadványt,
amelyet szerdán mutattak be a sajtó képviselőinek a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen.
Mint azt Halász Géza, az Aula Kiadó igazgatója elmondta: a könyvet 20 ezer példányban jelentették meg, csaknem 700 oldalon, s viszonylag elfogadható - a diákok számára is elérhető - áron. A kötetben olyan neves szerzők cikkeit olvashatják az érdeklődők, mint Lengyel László, Solt Ottília, Ágh Attila, Hankiss Elemér, Gombár Csaba, Bihari Mihály, ifj. Fekete Gyula, Pozsgay Imre és Tomka Miklós.
A kiadvány négy fő részre tagolódik. Az elsőben: közérthető formában és stílusban megírt rövid tanulmányok adnak képet a múlt évről. A második részben az összes lényeges politikai információ helyet kapott. Például: az eseménykrónika, a sajtószemle, a pártok vezetőinek nyilatkozatai különböző aktuális politikai kérdésekről. A harmadik rész az országban készített politikai közvéleménykutatási adatokat tartalmazza, míg a negyedik részben a legfontosabb politikai dokumentumok találhatók. Így többek között a választásokon induló politikai pártok programjai és azok az adatok, amelyek segíthetik a közelgő szavazáson a választópolgárok döntését. (MTI)
1990. február 28., szerda 10:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|