|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A csapatkivonásról nyilatkozik a Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnoka (1. rész)
|
1990. február 22., csütörtök - Várhatóan néhány héten belül
aláírják azt a magyar-szovjet kormányközi egyezményt, amely végleges
formában szabályozza a hazánk területén tartózkodó szovjet csapatok
teljes kivonását. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI
munkatársának Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport
parancsnoka, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó szovjet
csapatok ügyeiben illetékes kormánymegbízott. Elöljáróban
hangsúlyozta: a csapatkivonásról szóló döntés nem érte váratlanul a
szovjet katonai vezetést, hiszen a moszkvai kormány 1985. óta, az
újszerű politikai gondolkodásmód elemei között foglakozott a
külföldön tartózkodó katonai erők csökkentésével is. E vonatkozásban
igen jelentős lépés volt a szovjet kormánynak 1988-ban hozott
döntése a szovjet fegyveres erők jelentős, egyoldalú csökkentéséről.
E határozatnak megfelelően 1989-ben 22 egységet vontak ki
Magyarországról, közöttük a 13. harckocsi hadosztályt, több mint
tízezer katonát, jelentős mennyiségű technikai eszközt és
fegyverzetet.
A szovjet csapatok teljes kivonásával foglalkozó magyar-szovjet tárgyalásokon a problémák széles körét kell megvitatni, amelyek többek között érintik a csapatkivonás szakaszait és időpontjait, a vagyoni és jogi problémák megoldását. Az e kérdéseket szabályozó egyezmény tervezete már elkészült, és befejezéséhez közeledik a csapatkivonások és az anyagi-műszaki eszközök elszállítására vonatkozó pontos időrend kidolgozása. Az első szakaszban a Déli Hadseregcsoport harci erejének alapját képező egységeket vonják ki, vagyis egy harckocsi hadosztályt, rakétaegységeket, repülőegységeket és más csapatokat. A második szakaszban következnek a többi csapatok, valamint az anyagi és műszaki eszközök. A debreceni városi tanács kívánságára viszont már az egyezmény aláírása előtt konkrét határidőt szabtak a város közelében, a repülőtéren állomásozó szovjet repülőegység kivonásáról, amelyet május végére befejeznek.
A vezérezredes szólt arról is, hogy nem feledkezhetnek meg az emberi tényezőről sem, arról, hogy számos tiszt és tiszthelyettes gyermeke most fejezi be iskolai tanulmányait, s a hivatásos katonák többségének, több mint 11 ezernek a Szovjetunió területén nincs lakása. Az egységek hazatérésük utáni új elhelyezési körleteiben most folyik a lakóházak és más objektumok építése, amit a kivonás ütemtervének összeállításakor szintén figyelembe kell venni. (folyt.köv.)
1990. február 22., csütörtök 15:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|