 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Harvardi segítség
|
Cambridge (Massachusetts), 1990. február 21 szerda (UPI) -
Kelet-Európa részben az amerikai Harvard egyetemtől remél
segítséget ahhoz, miként kellene a nemzetgazdaságokat átállítani a
központi tervezés rozsdás sínjeiről a piacgazdaság
,,sztrádájára,,.
Eddig négy, részben vagy kizárólag a Harvardon oktató
közgazdászt kértek fel kelet-európai országok arra, hogy
elméleteiket gyakorlattá gyúrják a demokratizálódó térségben, így
Satnislaw Gomulkát, aki lengyel szakértő, Kornai Jánost, aki
minden évben egy szemesztert tart a Harvardon, továbbá Jeffrey
Sachs-ot, aki a lengyel Szolidaritás vezette kormány tanácsadója
és amerikai egyetemi kollegáját, Larry Summerst, akinek Litvánia
jutott.
A 36 éves Sachs a fokozatos változtatásokkal szemben a gyors
megoldás híva: szerinte azonnal nyugati típusú piacgazdálkodást
kellene megvalósítani Lengyelországban. Három pontos programjában
az infláció 50 százalék alá szorítását, a határ mielőbbi
megnyitását a magántőke előtt, a pénzügyileg fegyelmezetlen állami
cégek megrendszabályozását határozta meg legfőbb feladatokként.
Gomulka nagyjából egyettért Sachs teóriáival, ám szerinte
kollégája nem számol eléggé a program megvalósításának társadalmi
feszültségeivel, márpedig a Szolidaritás legnagyobb ,,vagyona,, -
így Gomulka - a tömeg támogatása.
Summers is viharos vizekre evezett, amikor elfogadta a litván
kormány megbízását. Megítélése szerint Litvániában megértették,
hogy kockázatosabb egy újfajta szocializmust fabrikálni, mint
áttérni a szabad piaci gazdaságra. Summers egyébként a külföldi
szakértők szerepét nem tartja sorsdöntőnek, mondván: jövőjük
végülis maguknak a kelet-európaiaknak a kezében van. +++
1990. február 20., kedd 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|