|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az év végéig a szovjet alakulatok elhagyják Hajmáskért (Thürmer
Gyula) (1. rész)
|
1990. február 15., - csütörtök - Az év végéig elhagyja a
Veszprém megyei Hajmáskér községet az ott állomásozó szovjet katonai
alakulat - mondotta csütörtökön Joszip Organyan vezérőrnagy, az
ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnokának kiképzési helyettese Thürmer Gyulának. Az MSZMP
elnöke, aki Veszprém megye 7. számú választókerületében képviseli
pártját a választási küzdelemben, a körzet, ezen belül Hajmáskér
lakóinak a szovjet katonák jelenlétével kapcsolatos gondjairól és
néhány, a választásokat is érintő kérdésről tárgyalt az alakulat
parancsnokaival. A vezérőrnagy hozzátette: a személyes véleményét
mondta, de a tárgyalások annyira ebbe az irányba hatnak, hogy már
készül a részletes ütemterv is.
Hornyák Ferenc, Hajmáskér tanácselnöke, tolmács útján megkérdezte, jól értette-e a bejelentést. Joszip Organyan megismételte: a szovjet katonák az év végéig elhagyják Hajmáskért.
A találkozón, amelyen jelen volt Andrej Osztasev, a budapesti szovjet katonai atasé helyettese is, Thürmer Gyula a továbbiakban leszögezte, hogy az MSZMP is a szovjet csapatok európai folyamatokkal összehangolt kivonása mellett van. Addig is azonban - hangoztatta - jobban kell alkalmazkodniuk a lakossághoz. Kérte, korlátozzák hadgyakorlataik idejét, nemzeti ünnepeink, vallási eseményeink és a választások idején pedig semmiféle hadgyakorlatot se tartsanak. Mivel az átvonuló szovjet alakulatok kárt okoznak az utakban, intézkedjenek azok haladéktalan helyreállításáról is.
Rendkívüli pillanat ez a község életében - mondotta a találkozó után Hornyák István tanácselnök az MTI munkatársának. A szovjet katonák jelenléte nagy teherként nehezedett a településre. A laktanya és a tiszti lakások szinte beékelődtek a hajmáskéri polgárok házai közé és az őslakosokra szabott infrastruktúra nem volt elegendő a plusz 2000 ember ellátására. A rendszeres vasúti rakodások, a különböző csapategységek vonulása tönkretette az utakat, s mindehhez még hozzájött a szinte állandó csatazaj. A község határában van ugyanis a legnagyobb magyarországi tüzérségi lőtér, amit a szovjet alakulatok természetesen használták is. Sok tekintetben jellemző a helyzetre, hogy ebben a községben úgyszólván évente váltották egymást a tanácselnökök. A lakosság elégedetlen volt, ők viszont semmit sem tudtak tenni az áldatlan állapot enyhítéséért. (folyt. köv.)
1990. február 15., csütörtök 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|