|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (2. rész)
|
A sokközpontú hatalom nemcsak az állami intézmények szintjén, hanem a társadalomban is a demokrácia legfontosabb garanciája. Szociológiai elemzésében rámutatott arra, hogy ma még egyetlen pártnak sincs megbízható, visszaigazolható társadalmi bázisa, nincs ellenőrizhető legitimizáltsága. Általános megfigyeléseként szólt arról, hogy a pártok önmagukat túlértékelik, jóllehet nincs egyértelműen azonosítható politikai karakterük. Gyűjtőpártok, amelyeknek az első megméretés után újra kell gondolniuk programjukat, szervezeti felépítésüket, politikai bázisukat. Szerinte a választások után a mértékadó nyolc-tíz párt közül egyetlen egy sem lesz, amely abszolút többséget szerezhet a Parlamentben. A hatalomból részt kérő centrumok közötti ellentéteket elemezve annak a véleményének adott hangot, hogy az MDF és az SZDSZ között a konfliktus egyre élesebbé válik, a kollektív szintre emelkedett személyi problémák miatt szociológiailag elképzelhetetlen, hogy választási, illetve kormányzati koalícióra lépjenek a belátható jövőben. A tévedés csekély kockázatával jósolható az is, hogy szövetség az SZDSZ és az MSZP között sem jön létre belátható időn belül. Mindebből viszont az következik, hogy óhatatlanul egymás felé mozdul a nemzeti keresztény centrum és az MSZP. Az MDF és a köréje csoportosuló szervezetek, illetve az MSZP közötti nagykoalíció viszont csak akkor lehet életképes, ha az utóbbi szervezet hiteles párttá válik három-hat hónap alatt. Bihari Mihály szerint ez a fajta koalíció a parlamentben 70 százalékos többséget is elérhet. Bihari Mihály végezetül rámutatott: a szociológia-történeti változások ellenére az országnak ma sincs demokratikusan megszervezett politikai gazdája. Ennek megteremtése a pártok, illetve a társadalmi politikai erők legfontosabb feladata. Ferge Zsuzsa referátumában arról beszélt, hogy a pártoknak nincs arcuk, s szerinte a választások után sem lesz igazán. Bizonyos kérdéseket önmagukban kellene tisztázni ehhez. A pártok egyetértenek abban, hogy nincs szükség egyes, nem túlságosan rossz mai rendszerek elsorvasztására, hiszen például az egészségügyi rendszer nem bolsevik képződmény, s a társadalombiztosítás is a nyugat-európai szociáldemokrácia irányát követte. Az országban élő 3 millió szegényre, a szegénység felé tartó emberek számára csak az nyújthat reményt, ha lesznek olyan pártok, amelyek képesek garanciát adni elemi biztonságuk megteremtésére. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|