 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Középkori emlékek Pécsett - kiállítás
|
1989. november 13., hétfő - A magyar művelődéstörténet európai jelentőségű leletegyüttese került napvilágra a középkori pécsi várban; a felszínre hozott a gótikus épületmaradványokat, szobrokat és domborműveket a hétfőn megnyílt kiállításon mutatja be a pécsi Művészetek Házában a Budapesti Történeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum.
A székesegyház környéke az államalapítás óta egyházi terület;
átfogó régészeti feltárása - a püspök hozzájárulásával - a hetvenes
években kezdődött meg. A régészeti kutatások során három olyan
épületet találtak meg, amelyet csak a korabeli írott forrásokból
ismertek a szakemberek. A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett
templomot 1217-ben alapították, s előbb román, majd gótikus
stílusban építették fel. Az 1355-ben emelt Aranyos Mária kápolna
volt a pécsi püspökök temetkező helye, az egyik sírgödörben XIV.
századi festett és XV. századi festetlen szobrokat találtak. A
harmadik épület a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított első
magyar egyetemé volt, területén egy teljesen ép középkori kőcímer
került elő.
A bemutató képet ad a tervezett állandó kiállításról is, amelyet
a pécsi vár területén - a középkori egyetem épületéhez kapcsolódóan
- szándékoznak létrehozni. A majdani látogatók tehát az eredeti
helyszínen tekinthetik meg az egyedülálló művelődéstörténeti és
művészettörténeti emlékeket. Ott kapnak helyet a magyar gótikus
szobrászat kiemelkedő értékű alkotásai is. Az állandó kiállítás
létrehozása meghaladja a helyi szervek teherbírását, ezért az
érdekeltek országos összefogást szorgalmaznak a középkori
kultúrkincs bemutatására. (MTI)
1989. november 13., hétfő 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|