|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Indulatos röpirat - a Kornai tanulmány
|
-------------------------------------- München, 1989. november 12. (SZER, Világhíradó) - Indulatos röpirat az átmenet ügyében - ezt a címet viseli a neves magyar közgazdász, Kornai János legújabb munkája, amely a napokban jelenik meg. Ez a munka a gazdasági stratégia mai sürgűs feladatairól szól, ezért nagy a politikai jelentősége. - Hallgassák meg Kemény Istvánt Budapestről: - Néhány nap múlva jelenik meg Kornai János "Indulatos röpirat az átmenet ügyében" című műve. Kornai világhírű közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezetője, és a Harward Egyetem professzora. Idejét fele-fele részben osztja meg Budapest és Boston között. Az indulatos röpiratból egy részletet közölt a Figyelő gazdaságpolitikai hetilap november 2-iki száma, és egy másik részletet a november 9-iki szám. Interjút közölt a röpiratról a Heti Világgazdaság november 11-iki száma, és ugyanebben a számban olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós "A Kornai bomba" című írását. A régi párt által készített HVG-interjú bevezető mondata szerint "lehetséges, hogy megszületett a következő három sorsdöntő év magyar gazdaságpolitikájának elméleti váza". Kornai saját állítása szerint könyvének két alapgondolata van. Az egyik elveti a szektorok közötti esélyegyenlőség elvét, a másikat pedig a stabilizációs-műtét szóval illeti. Etikai, politikai és közgazdasági érvekkel támasztja alá Kornai azt az álláspontját, hogy nem szabad egyenlő esélyt adni a magánszektornak és az állami szektornak. A két szektor között ugyanis az a fő különbség, hogy a magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot követel Kornai, az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet akarja bevezetni. Idézem szavait: (folyt.)
1989. november 12., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|