|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
|
------------------------------ München, 1989. november 5. (SZER, Világhíradó) - A héten ismét ülésezett az Ellenzéki Kerekasztal. A hírt annak tükrében elemzi párizsi munkatársunk, Kemény István, hogy a hatalmi vákum idején milyen felelősségteljes szerep hárul az ellenzékre: - Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig. Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még világosabb ez. Az MSZP kongresszusa óta eltelt néhány hét kétségtelenül új helyzet elé állította az ellenzéket. Az MSZP ugyanis sokkal gyöngébbnek bizonyul, mint ahogy korábban a legtöbben gondolták. A kongresszus napjaiban azt mondta Nyers Rezső, hogy 300 ezer MSZP-tagra számít. Néhány nappal később jóval óvatosabban nyilatkozott Bihari Mihály. Ő azt mondta, hogy 6 hónap alatt 100-150 ezres tagsághoz juthat az MSZP. Néhány nappal ezelőtt azonban azt olvashattuk az újságokban, hogy eddig 15 ezren léptek be. A névváltoztató kongresszus előtt úgy látszott, hogy a főhatalom az MSZP kezében van. Most - november elején - nehéz volna megmondani, hogy kié a főhatalom. Nem tudjuk mit tesz most és mit fog tenni a következő hetekben a körülbelül 5 ezres pártapparátus. Nyilvánvalóban kísérletet tesz arra, hogy egyenként és csoportosan átmentse hatalmát, de nem tudjuk milyen eszközökkel és milyen taktikával. Nem tudjuk, hogy az MSZP újdonsült vezetősége mit akar és mit tud kezdeni ezzel az apparátussal. (folyt.)
1989. november 5., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|