|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Moszkvai beszélgetések egy háborúról 2.
|
- Nagy probléma a testileg rokkantak további életének megszervezése - mondja Valerij Falalejev, az Afganisztáni Veteránok Szövetségének elnökhelyettese. Egy moszkvai bérház alagsorában beszélgetünk. Itt van néhány végtelenül egyszerűen berendezett, szűk helyiségben a szövetség országos központja. A szövetség igyekszik a hadirokkantak számára munkát biztosítani, művégtagokat, tolókocsikat szerezni. Nemrégiben hoztak ötven darab tolókocsit Magyarországról. A szovjet déli hadseregcsoport polgári alkalmazottai adták össze rájuk a pénzt, és a Gyógyászati Segédeszközök Gyárában vették meg a rokkantjárműveket. Összesen körülbelül 1800 darab kellene. A vietnami háború amerikai veteránjainak szövetsége megígérte: ingyen szállít nekik néhány darabot. - Szövetségünk nem afféle ,,hadviseltek bajtársi szövetsége,, , ahol a volt harcosok poharakat emelgetve, kiszínezve felemlegetik egykori hőstetteiket - mondja az elnökhelyettes. A szövetség karitatív szervezet. Itt hétköznapi aprómunka folyik. Szakmai átképzéseket szervezünk, lakás után rohangálunk, iskolai felvételeket intézünk, házhoz viszünk munkát bedolgozóként foglalkoztatott hadirokkantaknak, ehhez gépkocsit, sofőrt biztosítunk stb. Honnan van erre pénz? A szövetség által a hadirokkantok részére létrehozott kisszövetkezetek, önelszámoló egységek rentábilisak. Jövedelmük biztosítja a tagok tisztes megélhetését és az újratermelést. S ami a legtöbb: azt az érzést nyújtják a hadirokkantaknak, hogy fiatalon derékba tört életükkel még kezdhetnek valamit. +++ Barta György (Moszkva) MTI-Panoráma
1989. október 17., kedd 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|