 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Az alternatív katonai szolgálatról (1. rész)
|
1989. október 2., hétfő - Az előzetes várakozásoknál jóval kevesebben, mintegy hatszázan nyújtottakbe kérelmet alternatív szolgálat teljesítésére - ez a besorozottaknak mindössze 1 százaléka. Közülük 500-an a polgári szolgálatot választották, a többiek pedig fegyver nélkül kívánnak szolgálatot teljesíteni - közölte a Honvédelmi Minisztérium illetékese azon a megbeszélésen, amelyet az Országos Béketanács rendezett hétfőn az alternatív katonai szolgálat bevezetésének első tapasztalatairól. Fehér József azt is elmondta, hogy 43 fiatal mindenféle szolgálatot megtagadott, többségük a Jehova tanúi közé tartozik. Szólt arról is, hogy a kérelmek benyújtási határideje a katonai eskü letétele volt, ezért a bevonulást követő négy hétben is volt még lehetőség másfajta szolgálatot választani. Akik ebben az időszakban éltek ezzel a lehetőséggel, azokat a kérelem benyújtását követően néhány órán belül leszerelték. A 600 kérelmező többsége egyébként a bevonulás után adta be kérelmét.
A HM illetékese szerint az első elemzések alapján a kérelmezők
három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik a
törvényadta lehetőséggel élve, lelkiismereti okok miatt kívánnak
alternatív szolgálatot teljesíteni. A másik csoport tagjainak
többsége családi, szociális okok miatt választotta a polgári
szolgálatot. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik
nyilvánvalóan ki akarnak bújni a fegyveres szolgálat alól. Vannak
köztük többszörösen büntetett előéletűek is.
A kérelmeket a Fővárosi Tanács, a megyei tanácsok végrehajtó
bizottsága által kijelölt testületeknek kell elbírálnia, a HM
javaslata szerint, a teljes nyilvánosság előtt. Vita volt arról,
hogy a területi hadkiegészítő parancsnokság illetékese tagja lehet-e
ezeknek a testületeknek. Nógrádban ugyanis már döntöttek, hogy tagja
legyen. Ezzel a tanácskozás résztvevői nem értettek egyet. Barabás
Miklós, az Országos Béketanács főtitkára javasolta: hivatalból ne
legyen se tisztségviselője, se tagja a megyei hadkiegészítő
parancsnokság képviselője a bizottságoknak, de ez nem azt jelenti,
hogy ne vehetne részt a testület ülésén. Fehér József ezredes
megjegyezte, hogy a HM-nek ez ellen nincs kifogása. Többen is
hangsúlyozták, hogy a törvény szellemének az felelne meg, ha az
alternatív szolgálatot teljesíteni kívánók kérelmét a honvédelmi
igazgatástól függetlenül dolgozó bizottság bírálná el. (folyt. köv.)
1989. október 2., hétfő 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|