|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A katonai ügyészség szerint: jogos volt a fegyverhasználat
|
1989. szeptember 15., péntek - Augusztus közepén Győrött egy betörésen ért szovjet katonával szemben fegyvert használtak a rendőrök. Az ügyben a győri Katonai Ügyészség lefolytatta a vizsgálatot, amelyről pénteken dr. Várady Gyula alezredes, az ügyészség helyettes vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: a sajnálatos eset pontosan augusztus 11-én éjszaka játszódott le. A győri Házgyár portása arra figyelt fel, hogy a közeli élelmiszerboltból üvegcsörömpölés hallatszott. Erről értesítette a rendőrséget. A kivonuló járőr azt észlelte, hogy a boltban egy szovjet katona éppen szatyorba rakodik. Felszólították megadásra, ekkor menekülni kezdett. A rendőrök üldözőbe vették, miután a két figyelmeztető lövésre sem állt meg. Közben az egyik rendőr elébe került, s újból megadásra szólította fel. A katona a nála lévő vasruddal vagdalózni kezdett. Mire újabb figyelmeztető lövésre került sor. Ez sem használt, ezért az egyik rendőr egy célzott lövéssel a betörő mindkét lábát megsebesítette. Ezután a győri kórházba szállították, ahol műtétet végeztek el rajta, majd a Szovjet Déli Hadseregcsoport budapesti katonakórházába került. Időközben fel is gyógyult. Az érvényben lévő magyar-szovjet jogügyi egyezmény értelmében az illetékes magyar hatóságok a további jogi eljárás elvégzését felajánlották a szovjet félnek. Igy a betörő katonát szovjet katonai biróság vonja felelősségre. A győri katonai ügyészség vizsgálata megállapitotta, hogy a fegyverhasználat jogos volt, s a lövést leadó rendőr nagyfoku higgadtságról és bátorságról tett tanubizonyságot. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|