 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Egyházi nyilatkozat - 2. folyt.
|
A nem katolikus sajtószervek, régi és új lapok is gyakran
foglalkoznak lapjaikban egyházi, illetve egyházpolitikai kérdésekkel,
a készülő új vallási törvénnyel, a június végén megszűnt Állami
Egyházügyi Hivatal szerepével, amelyről már a Magyar Nemzet május
20-iki számában így írt Bálint T. András:
"A kormányzati szerv feladata, fő funkciója négy évtizeden át az
volt, hogy rátelepítse a hatalmat az egyházakra, felügyelje,
ellenőrizze, magyarán figyelje és regulázza a különböző felekezetek
működését."
Más lapokban, például a Szabad Demokraták Tájékoztatója június
16-iki számában, A mai nap július 4-iki száma, vagy a Világ június
29-iki számában még élesebb kritikákat olvashatunk a megszűnt Állami
Egyházügyi Hivatal és nyugdíjazásakor babérkoszorús pásztorrenddel
kitüntetett elnöke regulázó szerepéről. Egyesek tiltakoztak is a
kitüntetése ellen, amint sokan attól is tartanak, hogy az ÁÉH eddigi
szerepét, legalábbis részben, átveszi a Minisztanács egyházpolitikai
titkársága, amelynek vezetését a miniszterhelyettessé kinevezett
Sarkadi Nagy Barna, Miklós Imre egyik volt helyettese vette át.
Sarkadi Nagy általános elnökhelyettes, Cserháti József pécsi
püspöknek a Magyar Nemzet július 11-iki számában megjelent cikke
szerint így nyilatkozott Miklós Imre április 30-iki hatállyal történt
nyugdíjba vonulása után:
"Az egyházi élet állami szabályozásának minden területéről kivonul
az állam és ílymódon teljessé válik az állam és az egyház
szétválasztása. Már ennek szellemében készül a lelkiismereti és a
vallásszabadságról szóló törvény is. Mindez jó alapokat teremt az
egyházakkal való együttműködéshez a szociálpolitikában, a kultúrában,
az oktatásban, a műemlékek és környezetvédelemben. Ennek érdekében
megfelelő szervezeti keretek kialakításának igénye merül fel."
(folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|