|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A Minisztertanács dr. Manhercz Károlyt június 15-i hatállyal művelődési miniszterhelyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert július 1-jei hatállyal ipari miniszterhelyettessé; dr. Tömpe Istvánt augusztus 1-jei hatállyal pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte. A kormány csütörtöki ülésén rektori felmentésekről, megbízásokról és egyetemi tanári kinevezésekről is határozott. A személyi kérdések zárásaként a szóvivő beszámolt arról, hogy jónéhány most felmentett vezető kormányzati tisztségviselő ezúttal új funkciójában nem kezdi meg azonnal tevékenységét, hanem hat hónapra - a korábbiakhoz hasonló anyagi feltételek között - a kormány rendelkezési állományába kerül. A szükségletek, a személyi kvalitások, ismeretek alapján, személyre szólóan különféle feladatokat kaphatnak. Ez az új forma is jelzi a személyzeti munka új törekvéseit, szándékait. Napirenden szerepelt a polgári szolgálatról szóló előterjesztés, amelyről Mórocz Lajos vezérezredes honvédelmi minisztériumi államtitkár adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári szolgálat és a honvédelmi törvény módosítása között szoros az összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az alternatív katonai szolgálat megalapozását, megteremtését jelenti. Hozzátette: ez az alkotmányozási folyamatnak is része, ugyani az érvényben lévő alkotmányban ellentmondás feszül a honvédelmi kötelezettség és a lelkiismereti szabadság között. Ezt feloldandó, az új alkotmánytervezet szerint az egységes honvédelmi kötelzettségnek megfelelően a magyar állampolgár katonai szolgálatot, illetve lelkiismereti okból azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítene. A szolgálat lényegéről kifejtette: lelkiismereti okból a hadkötelezett fiatal kérheti, hogy a katonai szolgálat helyett a tanácsi szerv által jelölt munkahelyen polgári szolgálatot teljesítsen. Ennek időtartama megegyezik a fegyveres szolgálat idejével. A kérelmet összeíráskor, sorozáskor, legkésőbb az eskí letételkor lehet benyújtani, s társadalmi bizottság bírálja el. A döntésre a hadkiegészítési parancsnok illetékes. A legtöbb kérdés ez utóbbi napirenddel kapcsolatban hangzott el. A Népszava munkatársának kérdése arra vonatkozott: hogyan lehet a lelkiismerti okot bizonyítani? Mórocz Lajos elismerte, hogy nehéz a megítélés, hiszen a lekiismeret szélesebb, mint a vallás. Az érintett életvitele, felfogása, megnyilatkozása alapján azonban megfelelő döntés születhet. A Magyar Hírlap tudósítója az iránt érdeklődött: mi történik azokkal, akik - mint például a Jehova tanúi - polgári szolgálatot sem hajlandók vállalni? (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|