 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- A Mindszenty-per - 1. folyt.
|
Az egyházak befolyásának visszaszorításában az egyik első
feladat az iskolák államosítása volt. Ez azonban nem ment a
pártigény és -program egyszerű bejelentésével. Le kellett győzni az
egyházak ellenállását. Elsősorban a megalkuvást nem ismerő
Mindszenty Józsefét és az evangélikus Ordas Lajos püspökét. Mivel
országszerte rendezett tüntetésekkel, burkolt vagy nyílt
fenyegetésekkel semmiféle eredményt nem ért el az országot hatalma
alá gyűrő párt, sőt akarata és kívánsága ellenére a gyűlölt főpap,
Mindszenty József népszerűségét növelte, megkezdték a kirakatper
előkészítését és végrehajtását. Céljuk érdekében gondosan válogatták
ki a letartóztatandó személyeket, azokat a közéleti férfiakat,
akiknek élén Mindszenty hercegprímás úgy tűnhetett volna fel, mint a
hazája és népe javát eláruló egyházi vezető.
Mindszety József hercegprímás emlékirataiból derül ki a
legjobban, hogy a sikeres bírósági színjáték érdekében milyen
eszközöket vett igénybe a pártrendőrség különosztaga mind a
hercegprímás, mind társai esetében. Természetesen sok adat van,
amiről még senki sem, vagy csak nagyon kevesen tudnak. Ezek az
adatok a bűnper rendezésében részt vevők tárgyalásaira, a vádlottak
megtörésére eltervezett módszerekre vonatkoznak, és a borzalmas
kínzásokat végrehajtó személyzetre, ezenkívül Rákosi és társai
beszélgetéseire és alkalmi utasításaira a pert rendezők számára.
A Magyar Hírekben megjelent cikket követő interjúban megszólaló
Cserháti József pécsi püspök szerint Mindszenty hercegprímás korunk
egyik tipikus szimbólumává vált, annak a keresztyénségnek jelképévé,
amely szembe került a XX. század vallástalanságának áradatával.
(folyt.)
1989. június 11., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|