|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Bihari Mihállyal - 2/1. folyt.
|
- Nem értesültem erről a felsorolásról, de meg kell mondjam, imponáló a névsor vagy imponáló emberek és teljesítményű emberek közé soroltak be. Azt hiszem, hogy ezeknek az embereknek, akiket felsoroltak, volt több közös vonásuk, de az egyiket feltétlenül érdemes megemlíteni: szellemi függetlenségüket és a szellemi függetlenség a bolsevik párt működésében az egyik legkevésbé tolerált, legkevésbé elfogadható magatartás és alapállás volt. És sajnos kiderül, hogy ez a toleranciahiány nemcsak a 20-as, nemcsak a 30-as évek, nemcsak a sztálini időszak bolsevik pártjaira, vagy nemcsak a magyar Rákosi-időszak vagy későbbi konszolidációs időszaknak a pártjára jellemző, hanem a 70-es évek végére, sőt a 80-as évek végére is jellemző. - Azért érdekelne, hogy milyen meggondolások alapján lépett be 1971-ben az MSZMP-be egy olyan liberális gondolkodású fiatal egyetemi tanár, mint Bihari Mihály. Igaz ugyan, hogy ez a kor vagy ez az év, ez az esztendő a Kádár-korszak virágkorát jelentette, de ugyanakkor ennek is mennie kellett, ugyanennek a Kádár-korszaknak az 1956 utáni borzalmait és egyáltalán az egész kommunista mozgalom 60-70 éves múltjának szellemi és véres fizikai tisztogatásait is. - Tulajdonképpen én ezután kezdtem el igazán intenzívebben gondolkodni, vizsgálni magát a bolsevizmust, illetve a szocializmusnak a politikai, hatalmi berendezkedését, bár elég sok mindenhez hozzájutottam, olyan írásokhoz, amelyekhez az átlag egyetemi oktató nem jutott hozzá. De azért azt nem felejtjük el, hogy a 70-es évek legelején és közepén például még 1956 története vagy 1944-45, az ország szovjet katonai megszállásának a története teljesen fehér folt volt. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|