|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kezdeményezés az 1780-as címer visszaállítására Pécsett
|
1989. május 22., hétfő - A pécsi címerbizottság az 1780-ban kiadott barokk címer visszaállítását ajánlotta a tanácsnak. A szakértők szerint ugyanis ez a város egyetlen olyan címere, amely jogfolytonosságot és történelmi folyamatosságot is képvisel. Mária Terézia és II. József együttesen adományozta abból az alkalomból, hogy az addig püspöki fennhatóság alatt álló Pécs szabad királyi város lett, s növekedett az önállósága.
Az utóbbi időben több alkalommal, több fórumon szóvá tették a pécsi polgárok a városi címer és zászló ügyét. A jelenlegi címerrel ugyanis elégedetlen a közvélemény. Nem őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette meg a címer főmotívumává. A címerbizottság számításba vett más lehetőségeket, így például régi pécsi pecsétek ábrázolásait és a pécsi püspökök címerképeit is. Ám ezek egyike sem állja a versenyt a barokk címerrel. Az első magyar egyetem régészeti ásatása során előkerült egy szép Anjou-liliomos címer. Ezt pedig azért nem ajánlja a bizottság, mert ha bebizonyosodik, hogy valóban az 1367-ben alapított egyetem címere, akkor annak használatára a Janus Pannonius Tudományegyetem formálhat jogot. A címerbizottság által visszaállításra javasolt barokk címert ötágú korona díszíti, középen a Mecseket szimbolizáló hegycsúcs és a város stilizált képe látható, két oldalán a hűség és a szorgalom allegorikus alakjai állnak. A bizottság javaslatot tett a város zászlajára is. A jelenlegi halványkék színű zászlónak - a mostani címerhez hasonlóan - nincsen hagyománya, helyette a régi kék-sárga színű zászló használatát ajánlják a szakértők. (MTI)
1989. május 21., vasárnap 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|