|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Árpád kori falu a Mecsek ,,tetején,,
|
1989. május 4., csütörtök - Árpád kori falu maradványaira bukkantak a régészek a Mecsek ,,tetején,,: a Jakabhegy 600 méter magasságban lévő fennsíkján. Az ezer évvel ezelőtt letelepült közösség kicsiny templomot épített, körülötte temető és egy sor lakóház. Kerámiatöredékek jelzik a hajdan volt falucska helyét. A szakemberek feltételezése szerint 150-200 évig állt a hegyi település, lakóinak az erdő fája, vadja és gyümölcse adott megélhetést.
A Pécs közelében magasodó Jakabhegy arról nevezetes, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend bölcsője volt: a XIII. században ott született meg a Pálos rend. Bertalan pécsi püspök 1225-ben kolostort és templomot emeltetett, amelyet Jakab apostol tiszteletére szenteltek fel, róla kapta nevét később a hegy. A középkori eredetű épületegyüttest feltárják a régészek. Művészettörténeti jelentősége, hogy ez volt a gótika első megjelenése hazánkban. A gótikus templom feltárásakor egy még régebbi épület maradványaira bukkantak a szakemberek. Kiderült, hogy egy kis falusi templom állt ott. A további kutatás során azután előkerültek a település lakóinak házai és sírjai is. Rejtély volt: miként jutottak vízhez az ott élt emberek, hiszen akkora magasságban már nincsenek források. Megtalálták azt a tavacskát, amelyben összegyűjtötték a rétegvizeket, az esőt és a hólevet, s azt itták. A tóban ma is van víz. (MTI)
1989. május 3., szerda 22:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|