|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kecskemét - hírügynökségek
|
1989. április 16. vasárnap (MTI-AFP/AP/EFE/Reuter) - A pártszakadás ellen foglaltak állást a kecskeméti tanácskozáson az MSZMP reformszárnyának képviselői. A ,,Reform-műhely,, elnevezésű találkozón többen élesen bírálták Grósz Károly pártfőtitkárt is - így összegezték a nagy nyugati hírügynökségek a kecskeméti vita tanulságait.
Valamennyi jelentés részletesen ismertette Pozsgay Imre és Nyers Rezső vitaindító előadását. A hozzászólások közül Gombár Csabának azt a megállapítását idézték bővebben, hogy a mesterségesen fenntartott egység megbénítja a párt hatékonyságát, s az MSZMP-t tömegesen fogják elhagyni tagjai, ha nem tud a párt szakítani a konzervatívokkal. A hírügynökségek külön kiemelték, hogy a tanácskozáson aktivan részt vett Lengyel László és Bihari Mihály is, akiket a tavaly májusi pártértekezletet közvetlenül megelőzően zártak ki a pártból. Az amerikai AP hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártszakadás kérdése három nappal a KB ülése után vetődött fel ilyen nyíltan, jóllehet úgy tűnt: a központi bizottság személyi kérdésekben hozott döntései a reformszárny megerősődését jelentik. Több jelentés emlékeztetett arra, hogy Grósz Károly pénteken, a Népszabadságnak adott nyilatkozatában, véleményük szerint ellenezte azt, hogy az MSZMP reformkörei szövetségre lépjenek egymással. A kecskeméti találkozón nagy vita volt arról, hogy szükség van-e rendkivüli pártkongresszust tartani, de - vélekednek a hírügynökségi jelentések - végül kisebbségbe n maradt az a csoport, amely a kongresszus minél elöbbi összehívását sürgette.- +++
1989. április 16., vasárnap 10:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|