|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Indiai mezőgazdaság
|
Új-Delhi, 1989. január 10. kedd (MTI-tud) - Az észak-indiai államok kereskedelmi és ipari kamarájának véleménye szerint alapjaiban kellene módosítani az ország mezőgazdasági hitelpolitikáját, mégpedig a kis földbirtokok befektetési igényeit és képességeit szem előtt tartva. A gazdasági lapokban közzétett felmérésében a kamara felhívta a figyelmet a termelés alatt álló földterületek nagyság szerinti megoszlásában bekövetkezett változásra, amely a kis és apró birtokok számának és arányának a megugrását tükrözi.
Adatai szerint míg 1960-61-ben körülbelül tizenkilenc millió volt a kisbirtokok (az egy hektár alatti földterületek) száma az országban, 1980-81-re viszont már ötvenöt millióra növekedett a szám. Százalékos arányukat tekintve, részesedésük a termelés alá vont mezőgazdasági összterületből negyvenről ötvenhat százalékra emelkedett a vizsgált két évtizedben. Ráadásul a kisbirtokok zöme egymástól viszonylag távol lévő, elaprózott parcellákból áll. Az egy hektár alatti földterületeken gazdálkodók gyakorlatilag nem élvezik a mezőgazdasági termelést ösztönző politika kedvezményeit, mert jövedelmük olyan alacsony, hogy még az állam által erős ártámogatásban részesített befektetésekre sem tudják előteremteni a forrásokat. Sürgősen át kell alakítani a termelőknek nyújtott hitelszerkezetet, máskülönben nem lesz megvalósítható az agrárszektor technológiai fejlesztése - szögezte le a kamara. Az állami támogatás mértékéről közölte, hogy 1974-75-ben a műtrágya kedvezményes árának biztosítására a kormány 3,9 milliárd rupiát költött, 1985-86-ban viszont már 18,06 milliárdot. Az öntözési díjak támogatása évi tizenhat százalékkal emelkedett a jelzett időszakban. +++
1989. január 9., hétfő 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|