 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Horvát parlament
|
B. Walkó György, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. augusztus 24. péntek (MTI-tud) - Pénteken
rendkívüli ülésen vitatta meg a horvát parlament a helyi szerbek
nemhivatalos népszavazását követően kialakult feszült helyzetet. A
tanácskozáson Franjo Tudjman elnök sürgette, hogy a felfegyverzett
szerb osztagok szüntessék be tevékenységüket és adják le
fegyvereiket. Ígéretet tett arra, hogy csak a különböző akciók
szervezésében vétkes személyeket vonják majd felelősségre, a többség
büntetlen marad. A népszavazást megelőzően s azt követően történt
erőszakos akciókat Tudjman elnök terrorizmusnak nevezte, s
megerősítette azt a véleményt, hogy az eseményeknek kidolgozott
forgatókönyve volt. Be akarták vonni az akcióba még a jugoszláv
néphadsereget is, s a cél az volt, hogy megdöntsék a törvényesen
megválasztott horvát vezetést - hangoztatta.
A parlament ülésén indítványozták, hogy Stipe Suvar helyett az
eddigi miniszterelnök, Stipe Mesic képviselje az államelnökségben
Horvátországot. Horvatország új kormányfője Stipe Marovic lesz. A
hétvégén kezdődött népszavazás célja a knini szerbek autonómiájának
támogatása. A referendum számos helyen tart, s nemcsak a
horvátországi, hanem a Horvátországban született szerbek is
leadhatják voksukat. Horvátországban jelenleg mintegy félmillió
szerb él, zömmel Knin környékén, az egykori határőrvidéken. A múlt
században a történelmi Horvátországban még ugyanannyi horvát és
szerb élt, másfél-másfél millió. A szerb népesség azonban főként a
két világháború után szervezett úgynevezett telepes akciók során
elköltözött, elsősorban a Vajdaságba.
A knini események közvetlen előzménye az volt, hogy az új horvát
parlament módosította az alkotmányt, s az új alaptörvény a szerbek
értelmezése szerint kisebbségi státusba szorítaná a helyi szerbeket,
akik mindenképp ki akarják teljesíteni államalkotó státusukat.
Horvát nézetek szerint az autonómia követelése nem belső igény,
hanem kívülről szorgalmazott törekvés a horvát kormány
destabilizálására, s arra, hogy elvonják a figyelmet a koszovói
rendkívüli állapotról. A népszavazás rendkívüli feszültséget idézett
elő, Tudjman egy külföldi lapnak adott interjúja szerint volt néhány
halálos áldozat is. +++
1990. augusztus 24., péntek 19:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|