Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 23.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Agrárszövetség közleménye

"... az Agrárszövetség önálló rehabilitációs- és földtörvény-tervezetet készít, mivel a kormánykoalíció földtörvény-tervezetét sem koncepciójában, sem pedig szakmai szempontból nem tartja elfogadhatónak. Mivel az SZDSZ, Fidesz, MSZP és az Agrárszövetség programjai ebben a fontos kérdésben majdnem azonosak, ezért az Agrárszövetség Országos Választmánya elképzelhetőnek tart ezen pártokkal a továbbiakban konkrét együttműködést is. "
SZER, Magyar híradó:

A privatizációs program

"Finoman fogalmazok: ez az eklektikus megközelítés a világos koncepció hiányát tükrözi. Nem válaszol két alapvető kérdésre. Piac hiányában hogyan kívánják értékelni az áruba bocsátandó állami vállalatokat, mi fogja az árukat megszabni? A másik kérdés: ki fogja megvenni, honnan lesz a magyar társadalomnak erre pénze és hajlandósága azon az áron, amit az állam kér ezekért a vállalatokért?"

A Magyar Demokrata Fórum

(Kasza László)
München, 1989. március 18. (SZER, Gondolatforgató) - Párttá alakul-
e a Szabad Demokraták Szövetsége? Ugyanez volt a vitatéma egy
héttel ezelőtt a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén. Miért
kell erről vitatkozni? - kérdezhetné valaki. Ha többpártrendszert
akarunk, márpedig mindenki ezt akar, ahhoz bizony több párt kell.
    
    Ilyen egyszerű ez? - kérdeztem három beszélgető partneremtől, a
Magyar Demokrata Fórum tagjaitól: Antall Józseftől, az
Orvostudományi Múzeum igazgatójától, Kulin Ferenc egyetemi tanártól
és Csengey Dénes írótól.
    
    A párttá alakulás ügyében végül is a te javaslatodat fogadta el az
országos gyűlés, Csengey Dénes. Miben áll ez a javaslat?
    
    - Az én javaslatom abban áll, hogy meg kell tartamunk a szellemi
mozgalom lehetőségét, szervezeti és működési lehetőségét, mert
azelőtt a mozgalom előtt feladatok állnak, a Magyarország, a magyar
nép, a magyarság erkölcsi, szellemi újjáépítése, az önbizalmának,
történelmi önbecsülésének a visszaadása, egy ma mozgásba hozható
magyarságkép, magyarság-eszme megalkotása. Ez egy szellemi mozgalom
feladata, tehát nem lehet lemondani erről a szellemi mozgalomról,
de nem lehet lemondani arról sem, hogy politikai erővé szerveződik,
hogy életbe tudjuk léptetni Magyarországról, a magyar demokráciáról
alkotott elképzeléseinket, és ezért szükségünk van a politikai párt
megalakítására.
    
    - És éppen ezért az MDF országos gyűlése megbízást adott az
elnökségnek arra, hogy dolgozza ki a szellemi mozgalmon belüli
politikai párt megalakulásának feltételeit. Antall József, milyen
meggondolások vezettek benneteket ennél a határozatnál?
    
    - Abból indultunk ki, hogy Magyarországon, ahol az elmúlt 4 évtized
az egész belső társadalmi struktúrát: az organikus
intézményrendszert, az embereknek a közéletben való részvételhez
való bátorságát tönkretette, és ahol az emberek szinté
elfelejtettek politizálni, ott meg kell teremteni ennek
tulajdonképpen vertikálisan is a bázisát, meg kell teremteni ennek
a feltételeit, mert enélkül az alap nélkül nincs többpártrendszerre
lehetőség.
    
    Éppen ezért tehát mi a Demokrata Fórumot, akik alapító tagjai
vagyunk, azért is kívántuk létrehozni, és azért vettünk részt eddig
is ebben, mert ezt a feladatot a Demokrata Fórummal láttuk
végrehajthatónak, tehát a társadalom vertikális politikai
kiépítését.
    
    Ehhez jön a másik szempont, hogy a mi meggyőződésünk szerint annak
ellenére, hogy a Demokrata Fórum széles szellemi, politikai,
nemzetnevelő szándékú mozgalom, szükséges egy olyan pártnak a
megteremtése, amelyik a többpártrendszer feltételei között ezt
sikerre tudja vinni. A mi meggyőződésünk - és ez az én személyes
véleményem - Magyarországot csak egy olyan nagy nemzeti középpárt
tudja stabilizálni, tudja kivezetni abból a válságból, amelyik az
egykori Nemzeti Parasztpártnak, a Kovács Imre, Bibó István, Illyés
Gyula által meghatározható szellemi örökségét, a Független
Kisgazdapártnak a centrumát és tulajdonképpen azt a hagyományát
örökíti tovább, amit Nagy Ferenctől Kovács Béláig és mások
jelentettek, illetve a kereszténydemokráciának mindazokat az
irányzatait, amelyek a parlamentarizmus elfogadásával, a katolikus,
protestáns együttműködésen alapuló politikai irányvonalat kívánja
képviselni.
    
    Azt részletkérdésnek és az adott lehetőségnek a függvényében kell
majd megítélnünk, hogy ez egy nagy nemzeti demokrata középpártban
szervezhető meg, azon belül önálló szellemiséget, etikát,
világnézeti indíttatást jelentő politikai csoportokkal, - gondolok
itt a felsorolt tradícióhordozó irányzatokra -, vagy a francia
modell alapján egy olyan középpárti szövetséget jelenthet, amelyik
mindezeket az erőket, politikai társaságokat, politikai csoportokat
képes összefogni.
    
    Ha ezt nem valósítjuk meg, akkor nem hiszem, hogy stabilizálható
lesz az ország hosszú távon, és hogy a politikai demokrácia
feltételeit biztosítani tudjuk.
    
    - Kétségtelen viszont az, Kulin Ferenc, hogy a különféle mozgalmak,
köztük a Magyar Demokrata Fórum is, vitatkoznak ugye ezen a
kérdésen, hogy alakuljunk párttá, vagy ne alakuljunk párttá.
    
    Te az országos gyűlésen pro contra, úgy mondjam saját magaddal
vitatkoztál, hogy milyen érv szól mellette, milyen érv szól ellene,
elmondtad ezeket a nézeteket. Kérném, hogy foglald ezt még egyszer
össze!
    
    - Igen, ezeket az ellenérveket azért is számításba kell venni, mert
annak ellenére, hogy itt született egy határozat, nem
feledkezhetünk meg arról, hogy az előttünk álló két hónapban azok
az aggályok, amelyek megszólaltak a párttá alakulás ellenzői
részéről, azok az aggályok tovább működnek. Két fontos érv
fogalmazódott meg az ő felszólalásaikban és korábbi cikkeikben,
mind a kettőt mérlegelni kell.
    
    Az egyik az, hogy attól kell tartanunk, hogy a párttá alakulás
voltaképpen az MSZMP taktikájának való bedőlést jelenti, hiszen az
MSZMP-nek ebben az elasztikus állapotú helyzetben nyilvánvaló az a
célja, hogy gyorsan életre hívjon sok kicsi pártot, kihívja őket a
választásokon egy ütközetre, és fölényes győzelmet arasson.
    
    Nos, én ezt az aggályt azért nem tartom indokoltnak, mert bármily
sok kicsi párt jön is létre, egyáltalán nem fenyeget szerintem az a
veszély, hogy ez a kicsi párt egy döntő pillanatban ne tudna
koalícióra lépni, ha másra nem, egy választás aktusára korlátozódó
akcióegységre lépni, hiszen az eddigi tapasztalat azt diktálja,
hogy minden lényeges kérdésben, a Bős-Nagymarostól kezdve, a
határon túli magyarság ügyein és a választótörvény
részletkérdéseivel kapcsolatban, a többpártrendszer követeléséig
egyetértés volt a legkülönbözőbb úgynevezett alternatív szervezetek
között és az alakuló pártok között, másrészt pedig de facto az MDF
tagjai sorában nagyon sok olyan tag van, aki más szervezeteknek is
a tagja, tehát az MDF már ebben a szervezeti formájában is kínálja
azt a fajta koalíciós lehetőséget, ami egy választásokon politikai
erővé válhat.
    
    Tehát az MSZMP taktikájának való kiszolgáltatottságtól, én nem
félek, annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagyok abban biztos,
hogy az ilyen koalíció is elég lenne az első menetben önmagában
arra, hogy döntő fölényt érjen el.
    
    Az MSZMP taktikázgatásától való félelmet azért is tartom rossz
súgónak, mert azt kell látnunk, hogy az elmúlt másfél évben az
MSZMP - ezt valaki meg is fogalmazta, talán éppen Csengey Dénes -
folytonosan hátrált. Azokat a követeléseket, amelyeket 1987
szeptemberétől éppen az MDF fogalmazott meg, a többpártrendszer, a
sajtószabadság vagy éppen március 15-ike munkaszüneti nappá tétele
és legnagyobb nemzeti ünneppé nyilvánítása, ezek mind az MDF
követeléseiben hangoztak el először, utána ezeket átvették egyéb
alternatív szervezetek is, mivel később alakultak és átvette az
MSZMP is.
    
    (folyt.)
    


1989. március 18., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum - 1. folyt.

Ha tehát mi azt hisszük, hogy az MSZMP velünk szembeni térnyerés
céljából enged csupán, akkor úgy járunk, mint annak idején a nagy
reformkori országgyűlésen a pozsonyi követek, akikről Kölcsey azt
mondta, hogy számukra az oppozíció annyit jelent, hogy nem mindig
az ellenkezőjét mondani annak, amit a kormány akar, és ebbe a
taktikába végül is belebuktak volna, hogyha éppen Kölcsey vagy
Wesselényi nem segítettek volna kimászni őket ebből a kátyúból.
    
    Látnunk kell, hogy az MSZMP kényszerhelyzetben tesz bizonyos
lépéseket. Ha most megengedte a többpártrendszert, ebben nyilván
van taktikai megfontolás is, de nemcsak az, és nekünk ezt a másik
elemét kell az ő megfontolásuknak komolyan venni, hozzátéve azt is,
hogy az MSZMP nem egy homogén politikai közeg és erő, hanem ezen
belül ott van egy olyan reformszárny, amelyikkel való folytonos
konzultáció és egyezkedés nélkül, politikai konzultációk nélkül
semmiféle újonnan szervező pártnak reálisan nincs esélye arra, hogy
politikai küzdőtérre lépjen.
    
    A másik aggály az a mozgalom belső életének a féltését jelenti,
vagy emiatt van. Arra kell itt utalnom, hogy a napi politizálás
szintjére, a taktikai csatározásokba való belebonyolódás
nyilvánvaló, hogy elvileg fenyegeti azokat a nagyon magasztos
eszmei célokat, amelyekről Csengey Dénes beszélt, ugyanakkor azt is
tisztán kell látnunk, hogy a napi politizálás kényszerétől ebben az
állapotában sem tudott megmenekülni az MDF, tehát ezt is végezte,
és éppen azért nem végezte mindig kifogástalanul, mert nem jött
létre az a fajta, munkamegosztás, amelyik megítélésem szerint csak
egy pártszerűen szerveződő politikai csoportosulásban végezhető el,
vagy jöhet létre.
    
    Tehát éppen a rossz improvizálásoknak, a felemás döntéseknek az
elkerülését segítheti az, hogyha ez a kétszintű mozgalom létrejön,
pontosban még nem tudjuk, hogy milyen szervezeti formában, milyen
szabályzattal, hiszen éppen erre született az a határozat, hogy a
következő két hónapban az elnökség ezt dolgozza ki.
    
    - Mindhármotokhoz a kérdés: többpártrendszerre készül az ország. A
többpártrendszerhez több párt kell, mondaná az ember ilyen
egyszerűen és értetlenül az aggodalmakkal szemben, hogy a
mozgalmakból valaki nem akar pártot alapítani.
    
    - Hát, úgy gondolom, hogy valóban, miután a Demokrata Fórum a
többpártrendszert eleve meghirdette, nem zárkózhat el attól, hogy
támogassa a többpártrendszernek a gondolatát és ennek a működését
elősegítse. Ugyanakkor itt egy időbeli tényezőről van szó, mégpedig
arról, hogy ezeknek a mozgalmaknak sem anyagi feltétele, sem
helysége, sem sajtója, tehát mindazok az eszközök, amivel pártot
lehet szervezni, nem álltak rendelkezésre. Ellentétben az
állampárttal, amelyiknek minden rendelkezésére állt és áll. Tehát
ahhoz, hogy itt egy működő többpártrendszert lehessen kiépíteni,
ezeknek a születő pártoknak megfelelő anyagi, szervezeti bázisának
kell lenni.
    
    A másik oldalon: a magyar társadalmat ehhez elő kell készíteni. A
magyar társadalom az elmúlt évtizedekben, több mint 4 évtizede és
egy rövid 1856-os néhány nap kivételével ettől elszokott, indulatai
a mélyben maradtak, és ezeket az indulatokat most hívta elő az idő,
és az indulatok mellett ennek racionális alapjának is kell lenni,
ami sajnos e pillanatban még nem tekinthető általánosnak.
    
    Tehát mi úgy gondoljuk, hogy mindent meg kell tenni annak
érdekében, hogy egy működő többpártrendszernek a feltételei
alakuljanak ki, és ezért javasoltuk együttesen a mozgalom
fenntartását és közben időt hagyva a pártot megszervezni, mert
különben, ha ez hirtelen következik be, akkor látjuk a megalakult
történelmi pártoknál fellépő nehézségeket, látjuk a szervezkedés
határait, a generációs ellentéteket, de a generációs ellentétektől
teljesen független, generációkon belüli ellentéteket és a fiatal
generáción belüli ellentétet, hiszen mindenkinek tudomásul kell azt
vennie, hogy a megélt, évtizedeket az emberek nem egy helyen
töltötték.
    
    Egymás mellé kerülnek emberek, akik a történetben voltak, akik
félretéve voltak, vagy akik más helyen, állásokban, vagy akár
politikai pozíciókban töltötték ezt az időt, amitől esetleg
megcsömörölve, vagy az ottani működésüket ma másképp felfogva
folytatni akarják ezt a tevékenységet.
    
    - De hozzá lehet tenni ehhez még egy gondolatot. Nemcsak a
szubjektív, nemcsak a szervezetekben rejlő lehetőségei nem teljesek
annak, hogy pártként működjön ma egy független mozgalom, nincs meg
a lehetősége a politikai intézményrendszerben, hogy pártként
működjének a független mozgalmak.
    
    A Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt fellépése eloszlatott egy
30 éves hiedelmet, amely szerint, amikor az első szót, hogy párt,
valaki kimondja, Magyarországon megváltozik a világ. Kiderült, hogy
hiába jelentették be ezek a tradicionális pártok a működésüket, nem
tudnak pártként működni. Ebben a pillanatban tudniillik nincs meg a
lehetősége annak, hogy egy politikai párt a maga programjával
bejusson a parlamentbe, ott pozíciókat foglaljon el, kormányra ható
tényezőjévé váljon, tehát nincs meg az intézményes lehetőség arra,
hogy egy politikai párt programja az kormányprogrammá változhasson.
    
    Minden párt, minden mozgalom az MSZMP számára gyártott programokat
másfél éven keresztül, és a kormány számára gyártott programokat
másfél éven keresztül. Jó is volt a fogantatása ennek, az MSZMP
másfél év alatt lecserélte a programját és ma már 2-3 napos
átfutási idővel veszi át a jobb gondolatokat a független mozgalmak
és pártok programjaiból anélkül, hogy ezek a független mozgalmak és
pártok egy centiméterrel közelebb jutottak volna a politikai
hatalomból való részesedéshez.
    
    Na most ebben a helyzetben, ha azt mondod, hogy egy szervezet párt,
akkor ebben a tájékozódás-zavaros országban hamis információt adsz.
    
    Azt mondod, azt sugalmazod, hogy itt többpártrendszer van. Itt
nincs többpártrendszer, itt egypártrendszer van.
    
    - Igen, egypártrendszer, több párttal.
    
    - Még egy gondolatot el kell mondanom. Az MSZMP három jól
megkülönböztethető szárnyra hasadt. A Kisgazdapárt kétfelé hasadt.
    
    A Szociáldemokrata Párt kétfelé hasadt, ha mi valami rossz
gravitációnál fogva követtük volna ezt a példát, akkor az a helyzet
állt volna elő, hogy pillanatnyilag nincs az országban politikai
tényező, amelyik az országról, a mostani helyzetről és a jövőről
tudna valamit mondani, hanem mindegyik kétszeresen saját magáról
beszélne, a saját maga meghatározásával volna elfoglalva, és
valóban légüres tér keletkezne. Nem titkoljuk azt sem, hogy az
esély pillanata a számunkra, ha meghasadás nélkül, komoly
megkülönbözés nélkül tudjuk végigcsinálni ezt az országos gyűlést,
akkor azt hiszem, hogy újból komoly lépéselőnyre tettünk szert
ebben a politikai versenyben, ami ma az országban folyik.
    
    - Persze másik kérdés az, hogy ezek a mélypontról politikai párttá
alakult csoportok egyáltalán lesznek-e abban a helyzetben, hogy
ilyen rövid idő alatt, hiszen a legközelebbi választásokra 1990-ben
kerül sor, szóval ilyen rövid idő alatt valóban konkurenciaképes
párttá szerveződjenek? - Kulin Ferenc!
    
    - Azt hiszem, hogy ez a kérdés nem egy országos gyűlésen dől el, és
nem is dőlhet el, ez vidéken dől el. Emiatt én nagyon bizakodó
vagyok, igen sokat jártam és hát jártunk mindnyájan az utóbbi
hónapokban az ország minden részében, és azt tapasztaljuk, hogy
noha nem túl nagy létszámú honpolgári csoportokat mozgat egyelőre
semelyik alternatív szervezet, vagy alakuló párt, azért a
legdinamikusabb, egy-egy község vagy kisváros életére a legnagyobb
befolyással ható, értelmiségieket megmozgató szervezet a miénk és
ennek már konkrét jelei láthatók a helyi ügyeknek az intézésében, a
helyi tanácsoknak egy-egy vidéki Demokrata Fórum szervezettel való
kapcsolatfelvételében, tanácsainak meghallgatásában, sőt sok
esetben meghozott döntések visszavételében, nagyon sok példát
lehetne itt sorolni.
    
    Minden okunk megvan tehát abban reménykedni, hogy a választásokig
nagyon meg fognak erősödni a helyi szervezeteink, és tekintettel
arra, hogy az MDF éppen az országos gyűlésen a kikiáltott, vagy
meghozott alapokmánya szellemében önálló jogi személyként működteti
az összes vidéki szervezetét, ezért hallatlan nagy dinamikája lesz
ezeknek a helyi szervezeteknek.
    
    Én tehát bízom abban, hiszek is abban, hogy lesz befolyása, nagyon
nagy befolyása lesz, és visszautalnék arra, amit az előző
megszólalásomban már megtettem, hogy tudniillik a helyi
erőviszonyok egy-egy alternatív szervezet és az MDF között sokkal
inkább az együttműködés jeleit mutatják, semmint a csúcsokon
látható rivalizálás, vetélkedés alapján erre következtetni lehetne.
    
    - Csengey Dénes, az imént azt mondtad, hogy Magyarországon
változatlanul egypártrendszer van, több párt részvételével.
    
    Elképzelhetőnek tartjátok - és most mind a három véleményre
kíváncsi lennék röviden - hogy a legközelebbi választásokon már
változik ez a helyzet, tehát valódi többpártrendszer lesz
Magyarországon?
    
    - Úgy gondolom, hogy nagyon különös választásokra van kilátás és
nagyon hasonlóak ezt a választást illetően az MSZMP és a független
mozgalmak érdekei. Ugyanis azt gondolom, hogy nagyon nehéz lesz
elkerülni,- ha ugyan el lehet kerülni -, hogy a következő választás
ne arról szóljon, és kizárólag arról, hogy MSZMP igen vagy nem. Ha
erről szól a következő választás, akkor nem hoz létre tagolt
politikai demokráciát, vészes konfrontációs szituációt hoz létre,
mind a két oldalon a szélsőségeket juttatja pozícióba,
katasztrófahelyzetet teremt.
    
    Hogy ne erről szóljon a következő választás, ezt csak úgy lehet
elkerülni, ha valóban komoly súlyú, komoly létszámú, világosan
megkülönböztethető programokkal fellépő pártok vesznek részt a
választáson. Különös módon ez az MSZMP-nek, legalábbis az MSZMP
reformszárnyának éppen úgy életbe vágó érdeke, mint ahogy minden
független mozgalomnak is.
    
    Én tehát, amikor, az MSZMP a pártok szerveződését és a programok
artikulálódását látszik serkenteni, nem gyanítok feltétlenül
álságos jágói szándékot mögötte, hanem ezt a felismerést. Ez nem
alap persze egy koalícióra még, ez egyszerűen egy felismerés, hogy
itt lehetőség van éppen ezért arra, hogy valóban megállapodások
szabhassák meg egy szabad és egyenlő választás feltételeit, hisz
érdekek találkoznak.
    
    - Kulin Ferenc?
    
    - Én nem bizonyítható optimizmussal nézek a jövőbe. Úgy érzem, hogy
ha magunkra hagynak, akkor itt két esztendőn belül megtörténhet a
döntő fordulat. Hogyha bármi katasztrofális fordulat következik be
Európában, vagy a világpolitikában, akkor elodázódhat, vagy
véglegesen lekerülhet a napirendről ez a magyar változás, de úgy
érzem, hogy most van olyan lendülete és olyan belső mechanizmusa
ennek a politikai mozgásnak, ami beindult, hogy ez az öntörvényei
szerint, beszámítva az MSZMP taktikázgatását is, öntörvényei
szerint el fog jutni egy döntő fordulathoz.
    
    - Antall József?
    
    - Azt hiszem, hogy hármunk közül - életkoromnál fogva - én vagyok
abba a korosztályba tartozó, aki már átélte a koalíciós időket
tudatos ifjú fejjel, 1956 politikai eseményeit pedig közvetlen
részeseként, hogy bennem élnek a leginkább a szkeptikus hajlamok,
de eddig ugyanúgy, ahogy akkor, 1956-ban is, mindig nagy
pesszimizmussal és nagy szkepszissel, a cselekedeteink optimisták
voltak. Ha nem hittem valamiben, akkor is csináltam, ha a
tisztesség úgy kívánta.
    
    Most úgy látom, hogy mindaz, ami itt bekövetkezhet, vagy
bekövetkezik, az elsősorban a külpolitikai események függvénye.
    
    Ebben Amerika, a Szovjetunió viszonya, Nyugat-Európa szerepe és
súlya az, ami meghatározza tulajdonképpen a mi helyzetünket.
    
    Természetesen Kína, Japán és a soksúlypontú világ helyzete a másik
dolog, hogy az egész keleti tömb belső fejlődése milyen irányt
vesz.
    
    Ha azt vizsgáljuk, hogy mi következik be a Szovjetunióban, mi
következik be Lengyelországban, hogy másik két olyan országot
említsek, ahol a folyamat felgyorsulva látszik, milyen
ellenirányzatok következnek be a többi népi demokráciában, akkor
természetesen nem lehetünk jósok, és nem tudjuk előre meghatározni.
    
    Mindenesetre nekünk az a dolgunk, hogy feltételezzünk egy olyan
világpolitikai helyzetet, amiben ezt végre lehet hajtani.
    
    Ez a feltételezett világpolitikai helyzet az hogy a
nagyhatalmaknak, Európának éppúgy, mint Amerikának és a
Szovjetuniónak, érdeke lehet egy olyan helyzet, amiben Magyarország
egy olyan katonapolitikai, külpolitikai helyzetbe kerül, ami lehet,
hogy hasonló Erdély szerepéhez Bethlen Gábor időszakában, a török
és a Habsburg Birodalom közötti magyar politikai helyzetben. Sajnos
sem Bethlen Gáborunk nincs, sem Bethlen Gábor-i tapasztalatunk
nincs ehhez elég, de ha ezt megadja nekünk a világ, ezt az esélyt,
akkor mi ezzel az eséllyel szeretnénk élni.
    
    Úgy gondolom, hogy ez az eséllyel való élés a kötelességünk, mert
ha úgy vallunk kudarcot - és erre utaltam felszólalásomban -, hogy
megbukik a kísérletünk, mert nem hagyják, hogy végrehajtsuk, akkor
ez egy szomorú történelmi esemény lesz, nemcsak nekünk, de azoknak,
akik bennünket ebben megbuktatnak is, mert kilábolni az utánunk
következő feltételezett elnyomók sem fognak tudni ebből a
helyzetből, de hogyha mi magunk nem vagyunk képesek egy olyan
politikai erőt képezni, és egy olyan józan, a világpolitikai
helyzetnek, a magyarság vágyainak, a magyar nép óhajainak megfelelő
politikai erőt nem tudunk teremteni megfelelő súllyal, megfelelő
metodikával, akkor az számunkra lesz szégyen. És akkor a történelem
szégyenpadján lesz a helyünk.
    
    Ennek az elkerülése lenne a mi dolgunk, mert még szépen elbukni is
jobb, mint úgy elbukni egy kísérlettel, hogy mi magunk teremtettük
meg ennek a feltételeit, és ezért fejeztem be azzal a
felszólalásomat, hogy ha nem vagyunk képesek megteremteni a nemzeti
egységet, és ennek a feltételeit a magatartásunkkal, akkor Rákosi
Mátyás szalámi taktikáját, a csináld magad! mozgalom keretében mi
magunk fogjuk megvalósítani.
    
    - Abban a reményben, hogy ez, tehát hogy a magyar demokratikus
mozgalmak saját magukat számolják fel, nem következik be, köszönöm
meg a beszélgetést Antall Józsefnek, Kulin Ferencnek és Csengey
Dénesnek, hallgatóinknak pedig a figyelmet. +++
    


1989. március 18., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD