Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 23.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Agrárszövetség közleménye

"... az Agrárszövetség önálló rehabilitációs- és földtörvény-tervezetet készít, mivel a kormánykoalíció földtörvény-tervezetét sem koncepciójában, sem pedig szakmai szempontból nem tartja elfogadhatónak. Mivel az SZDSZ, Fidesz, MSZP és az Agrárszövetség programjai ebben a fontos kérdésben majdnem azonosak, ezért az Agrárszövetség Országos Választmánya elképzelhetőnek tart ezen pártokkal a továbbiakban konkrét együttműködést is. "
SZER, Magyar híradó:

A privatizációs program

"Finoman fogalmazok: ez az eklektikus megközelítés a világos koncepció hiányát tükrözi. Nem válaszol két alapvető kérdésre. Piac hiányában hogyan kívánják értékelni az áruba bocsátandó állami vállalatokat, mi fogja az árukat megszabni? A másik kérdés: ki fogja megvenni, honnan lesz a magyar társadalomnak erre pénze és hajlandósága azon az áron, amit az állam kér ezekért a vállalatokért?"

A kommunista rendszerek válsága

München, 1989. február 2. (SZER, Kelet-európai szemle) -
kommunizmus közeledő végnapjai - Bárdos Tamás, a New Yorkban
megjelenő National Review című amerikai hetilap elvi jelentőségű
cikkét ismertetjük a kommunizmus jelen válságának gyökereiről, és
arról, hogy hogyan, mi módon kerül a kommunizmusnak nevezett
diktatúra végül is a történelem szemétdombjára.
    
    Lehet, hogy a szovjet rendszer, a jövőt képviseli, csak ebben a
jövőben éppenséggel senki sem akar élni. Maguk a szovjet elvtársak
is beismerik, hogy az úgynevezett új szovjet ember, az ateista,
munkaszerető, internacionalista ember ábrándképe végleg semmivé
foszlott. A sztahanovista "homo szovjetikusz" helyett az eltiport
ukrán, észt és kazah ember arcvonásai tűnnek elő a rendszer
repedező spanyolfala mögül. Azoké, akik nem csupán a kommunizmusból
nem kérnek, hanem a kommunizmust rájuk erőszakoló orosz
nacionalizmusból sem. Legfőképpen azonban az a szocialista illúzió
omlott össze, hogy a tervgazdálkodás felsőbbrendű volna a modern
piaci gazdasággal szemben.
    
    A jelenleg folyó szovjet önkipellengérezésben, az eddigi termelési
módszerek kritikáiban, a peresztrojka sürgetésében az tölti el
legnagyobb megelégedéssel a Szovjetunióval szemben gyanakvókat,
hogy már maguk a szovjet közgazdászok és pártfunkcionáriusok sem
használják a marxista kategóriákat. Ehelyett gazdasági ösztönzőket,
reális gazdasági elszámolást, értékálló valutát, az egyéni
kezdeményezés erényeit emlegetik. Egyszóval újra felfedezik a józan
észt.
    
    50 évvel Sztálin bejelentése után, miszerint a Szovjetunió elérte a
szocializmust, és 9 évvel azon dátum - 1980 - után, amelytől kezdve
Hruscsov ígérete szerint a Szovjetunió már az igazi kommunizmust
fogja építeni, az derül ki most, hogy a Szovjetunió mély válságban
van és radikális átalakítást igényel. Fogjuk látni, hogy mi lesz
Gorbacsov fogadkozásából, aki kétezerre lakást ígér minden szovjet
családnak.
    
    A kérdés csak az - írja a National Review cikkírója -, hogy
egyáltalán gyógyíthatóak-e a Szovjetunió betegségei, sikeres lehet-
e a peresztrojka.
Az igazság az, hogy a komoly méretű átalakítás még el sem
kezdődött. Jól érzékelteti ezt az az új szovjet vicc, amely szerint
"van glasznoszty a köbön, csak a peresztrojka olyan, mint a tajga:
fenn a magasban zúg a szél, vadul rázza a szibériai fenyők
koronáit, lent azonban, ahol az emberek járnak, csend honol és
némaság." És az átfogó reformok esélye vajmi csekély. A történelem
különös szeszélyének betudhatóan - amint az amerikai szovjet-
szakértő, Leo Lobers (?) rámutat - sokkal jobban illenek a
marxizmus kategóriái a hanyatlásának korát élő Szovjetunióra,
semmint a modern szabadpiaci társadalmakra. Szovjet politikai
tolvajnyelven úgy is mondhatnánk, hogy a szovjet társadalmi
felépítmény-alapja, a párt vezető szerepe (...) gúzsba köti a
társadalom alkotó erőit.
    
    Radek Szikolska (?) szerint a szovjet gazdaság valódiságának egy a
fő oka: az, hogy a munkaköri előléptetéseknél nem a rátermettség,
hanem egyedül a nomenklatúrához való hűség számít. Mindig és
mindenütt az illetékes pártszervezet dönt arról, hogy kit vegyenek
fel mindegy, milyen posztra, avagy kit váltsanak le. - Ez a szovjet
rendszer sine qua non-ja.
    
    Mindegy milyen reformjavaslatokat tesznek, uralkodó osztálynak
megmarad a nomenklatúra. Gorbacsovnak is az a törekvése, hogy
megmentse ezt az uralkodó osztályt tetteinek következményeitől, és
távolról sem az, hogy meggyőzze annak képviselőit, kövessenek el
kollektív öngyilkosságot.
    
    A jelek szerint a szovjet gazdaság még tovább fog csúszni lefelé a
lejtőn. Az évtizedek múlásával egyre nagyobb mértékben csökken majd
a gazdasági növekedés üteme, még akkor is, ha eltekintünk a
hatalmas összegeket felemésztő afganisztáni háborútól, a csernobili
atomrobbanástól, az örményországi földrengéstől. Ezt a trendet még
a meghamisított szovjet statisztikák is beismerik. Fellendíthetik
ugyan átmenetileg a gazdasági növekedést a nyugaton felvett
hitelek, alapvető reformok nélkül azonban ezzel csak elodázzák a
számonkérés óráját.
    
    Mindenekelőtt a Szovjetunióhoz hasonló gazdasági posványban és
nemzetiségi sérelmekben elsüllyedő Jugoszlávia, de éppúgy
Lengyelország, Magyarország és Románia esete is példázza, hová
jutnak a közvetlenül fenyegető válságból nyugati kölcsönökkel
kievickélni próbáló kommunista rendszerek. A kommunista világban
mindaddig lehetetlen lesz munkaerkölcsre nevelni az embereket, amíg
a nomenklatúra uralkodik. A szovjet kör négyszögesítése
képtelenség.
    
    A National Review című amerikai hetilap lengyel származású
cikkírója rámutat: ha a marxista dialektikát alkalmazzuk, akkor a
szovjet rendszer belső ellentmondásai előbb-utóbb nemcsak a
gazdasági, hanem a politikai válságot is kitermeli. Mindez már a
jelen pillanatban is szemünk láttára zajlik. Az észtek, örmények,
azerbajdzsánok elindultak, menetelnek. Es a legmeglepőbb az, hogy
nem csupán maguk a népek, hanem az államgépezet helyi intézményei
is szembeszegülnek Moszkva ukázával. A központ már nem ura a
történéseknek, hacsak pillanatnyilag is.
    
    Lehetséges-e, hogy mindez jóval magasabb szinten, sokkal átfogóbb
jelleggel hamarosan újra megismétlődik? Például most, amikor a
nincstelen Afganisztán leigázására kiküldött szovjet hadigépezet
vert seregei kivonulnak. Lehetséges-e, hogy szétesik végre az
emberiség történelmének legvérszomjasabb birodalma? Hogy 1905, a
robbanás főpróbája felé közeledünk, vagy talán az igazi összeomlás,
1917 felé?
    
    Hogy az 1917-es forgatókönyv megismétlődik, az sajnos éppoly
kevéssé valószínű, mint az, amit egy afgán szabadságharcos
parancsnok tavaly mondott nekem: Ha megvertük az oroszokat, akkor
utána is tovább harcolunk. Először Szamarkandot szabadítjuk fel,
majd Buharát, és meg sem állunk Moszkváig. Az hiszi hogy tréfálok?
    
    Majd meg fogja látni, az én katonáim jönnek majd utánam Moszkváig,
és utána megyünk tovább, nyomulunk előre, felszabadítjuk önöket is
Lengyelországban."
    
    Mindez persze csak ábránd, a diadalittas ember mámora a gonosz
birodalomról - fűzi hozzá a cikk szerzője, majd így folytatja: - A
Szovjetunióban élő népek közötti ellentétek valószínűleg tovább
fokozódnak. Hogy azonban ez robbanáshoz vezet, azt csak a birodalom
legeurópaibb pontjain remélhető, nem mohamedánok lakta
határvidékeken. Hiába mondják, hogy az oroszoknál gyorsabban
szaporodó mohamedánok feltámadnak és - úgymond - halálos veszélyt
jelentenek az orosz uralomra. A valóság az, hogy a legtöbb szovjet
mohamedán nem mártírhalálra szomjazó fanatikus, hanem
harmadgenerációs szovjet polgár.
    
    A szovjet tadzsikok, üzbégek, kazahok még a Koránt sem tudják
olvasni. Az iskolában nem tanulják az arab betűket, és nincsenek
sem mecsetjeik, ahol imádkozhatnának, sem pedig alaposabb
ismereteik saját nemzeti történelmükről. Jókora hányaduk - egyesek
szerint többségük - még csak nem is vallásos.
    
    Moszkva afganisztáni bevonulásának kezdetén több közép-ázsiai
egységet visszarendeltek - féltek az átállásuktól. Az egész háború
idején azonban a szovjet megszálló erőknek mintegy az egyharmada
állt úgynevezett mohamedánokból, mégsem hallotta senki, hogy
fellázadtak volna. Az örmények és azerbajdzsánok közötti vérbosszú
tanulsága pedig az: el kell temetni a reményeket, hogy a szovjet
iga alatt élő népek képesek volnának koordinálni akcióikat és
egységre lépni Moszkva ellen. Még a földrajzi és kulturális
közelségben élő Észtország, Lettország és Litvánia sem tudott
közösen fellépni. Adott esetben a Kreml a jövőben is a régi bevált
receptet fogja alkalmazni: közép-ázsiai csapatokkal lövet majd
baltiakra, ukránokra és viszont. Ha egyszer majd tényleges
forradalom tör ki Észtországban, akkor elég csak a katonák
arcbőrére ügyelnünk: barna lesz.
    
    A szerző végkövetkeztetése: a szovjet birodalom nem látványos
robbanással fog kimúlni. A Szovjetunió kétségtelenül nyomorék,
Eurázsia nagybetege, de nem szívroham fog végezni vele, hanem
hosszú, fájdalmas betegség. Az AIDS-ben szerzett immunhiányban fog
elpusztulni. Pontosabban leprában, egyik végtagja a másik után fog
lerohadni, csak éppen oly módon, hogy a leprás levált testrészei
mihelyt megszabadultak a kórostól, nyomban pirospozsgásak lesznek,
kicsattannak az egészségtől. +++


1989. február 2., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD