Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 23.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Agrárszövetség közleménye

"... az Agrárszövetség önálló rehabilitációs- és földtörvény-tervezetet készít, mivel a kormánykoalíció földtörvény-tervezetét sem koncepciójában, sem pedig szakmai szempontból nem tartja elfogadhatónak. Mivel az SZDSZ, Fidesz, MSZP és az Agrárszövetség programjai ebben a fontos kérdésben majdnem azonosak, ezért az Agrárszövetség Országos Választmánya elképzelhetőnek tart ezen pártokkal a továbbiakban konkrét együttműködést is. "
SZER, Magyar híradó:

A privatizációs program

"Finoman fogalmazok: ez az eklektikus megközelítés a világos koncepció hiányát tükrözi. Nem válaszol két alapvető kérdésre. Piac hiányában hogyan kívánják értékelni az áruba bocsátandó állami vállalatokat, mi fogja az árukat megszabni? A másik kérdés: ki fogja megvenni, honnan lesz a magyar társadalomnak erre pénze és hajlandósága azon az áron, amit az állam kér ezekért a vállalatokért?"

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (1. rész)

1990. december 18., kedd - Kedden reggel csaknem negyedórás késéssel kezdhette meg munkáját Szabad György elnökletével az Országgyűlés, mert az első jelenlétellenőrzéskor csupán 165-en voltak a teremben, s hosszú percek teltek el, amíg határozatképessé vált a testület. Mint kiderült: a képviselők az újságokért, illetve az Állami Biztosító ajándékcsomagjáért álltak sorba.


Az alig több mint kétszáz törvényhozó elsőként a jövő évi
privatizációt meghatározó vagyonpolitikai irányelvekről tárgyalt.
Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter elöljáróban leszögezte: a
tulajdonváltásnak a privatizáció és nem a reprivatizáció, az állami
vagyon újraelosztása révén kell megvalósulnia. A kormány az
úgynevezett aktív programok keretében 1991-ben mintegy 100 állami
nagyvállalat privatizációját indítja meg. A vállalatok által
kezdeményezett, úgynevezett spontán privatizációról csupán becslések
vannak. A kormány bízik abban, hogy a privatizáció iránti nemzetközi
pénzügyi érdeklődés fennmarad, a világgazdaságot a közel-keleti
események nem billentik ki egyensúlyából, s a belföldi nehézségeken
is sikerül úrrá lenni. Ez esetben - az ideihez hasonlóan - legalább
200 önprivatizációs tranzakció jöhet létre, mindenekelőtt a
feldolgozóipari szektorban.

    Mádl Ferenc ezután arról szólt, hogy a közeljövőben
meghirdetendő vevői kezdeményezésű privatizáció, illetve a
munkavállalói részvényvásárlási program hatása és köre ma még
nehezen számszerűsíthető, s kérdés a föld tulajdonának, sorsának
végleges rendezése is. A tárca nélküli miniszter mindezeket
figyelembe véve valószínűsítette, hogy jövőre a privatizációs
folyamat összességében 300-400 vállalatot érinthet - 400-500
milliárd forint értékben, ami az állami termelői vagyon 20
százaléka. Ez a mérték a gazdaság egészére kiható átalakulás
kiindulópontjává válhat a szállodaipari vállalatoktól az építőiparon
keresztül a gépgyártó nagyvállalatokig. A miniszter hangsúlyozta: a
kormány alapvetőnek tartja a privatizációs folyamat gyorsítását, s
azt, hogy valós piaci körülmények között, autokratikus beavatkozások
nélkül menjen végbe, mert csak így lehet eredményes. Az állami
beavatkozásnak csupán a monopóliumok felszámolásánál lehet helye.

    A tervezet a gazdaság modernizációja szempontjából alapvető
feltételnek tekinti a külföldi tőke bevonását, ezért érdemben
szűkíti a korábbi korlátozásokat. (folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 11:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (2. rész)


A vagyonügynökség feladatául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az
Állami Vagyonügynökség évi 3-4 privatizációs programot kíván
megvalósítani. Egy-egy programban 25-30 vállalat eladásával
foglalkoznak majd. Jövőre egyszerűsödik a spontán privatizációval
kapcsolatos állami vagyonügynökségi elbírálás, így ez a folyamat
várhatóan felgyorsul. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzést a
privatizáció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti.
Ennek megfelelően kedvezményekkel támogatja a munkavállalók
tulajdonszerzését. A miniszter a kormány megbízásából kérte a
képviselők támogatását a határozat-tervezet elfogadásához.

    A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottságok
tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám - mint utóbb kiderült - több
képviselő az elvekkel sem értett egyet. A kisgazdapárt képviselői
azt kifogásolták, hogy a privatizáció és a reprivatizáció közötti
elméleti különbségek tisztázása nélkül nem mehet végbe a
rendszerváltás. Oláh Sándor szerint a határozat bevezető része
összemossa az állam kezelésében vagy tulajdonában lévő különböző
természetű tulajdonrészeket. A privatizációs program lassú ütemét
annak tulajdonította, hogy az csupán a vagyonügynökségnek, mint
hivatalnak érdeke, ami viszont az országéval ellentétes. Torgyán
József, a kisgazdapárt frakcióvezetője a reprivatizáció mellett
érvelt. Véleménye szerint privatizációs címszó alatt az elmúlt egy
évben hatalomátmentés folyt, amelyet a lakosság nem hajlandó
tudomásul venni. Amennyiben a Parlament elfogadja a vagyonpolitikai
irányelvekről szóló határozatot, azzal szentesíti a monolitikus
államhatalmat is. Újabb évtizedekre a volt elnyomók kezébe adja a
gazdasági hatalmat, s azon keresztül a bármikor ,,visszaváltható,,
politikai hatalmat.

    A vitában felszólaló Bossányi Katalin (MSZP) annak a
meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó
gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó
megnyilatkozások elbizonytalanították a hazai és a külföldi tőkét.
Mint mondta: az MSZP frakció a vegyestulajdonú piacgazdaság híve, s
a gyorsabb ütemű privatizációt szorgalmazza. Ez ellen hat azonban a
vagyonügynökség túlcentralizáltsága, a finanszírozási kérdések
tisztázatlansága, s a jogi feltételrendszer hiánya. A képviselő
helyesnek tartotta, hogy a privatizációból befolyó összeg 85
százalékát az államadósság törlesztésére fordítják majd, a
fennmaradó részt azonban átgondoltabban kellene elosztani,
tekintettel a munkanélküliek számának várható növekedésére is.
(folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 11:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (3. rész)


Tardos Márton (SZDSZ) azt vetette fel, hogy a határozat foglalkozzék
az állami vállalatok azon részével is, amelyeket nem érint a
privatizáció. Ezzel összefüggésben fontosnak ítélte annak
tisztázását, mit tesz a kormány az állami vállalatok tönkremenetele
ellen. A privatizáció célját nem lehet csupán az állami bevételek
növelésének tekinteni - mondta. Ennél fontosabb a termelési
szerkezet átalakítása, s az, hogy - a hatékonyság növelésére - minél
gyorsabban meginduljon e folyamat. Kulin Ferenc (MDF) kifogásolta:
az irányelvekről szóló határozat nem zárja ki, hogy a vidéki
kultúrházakat privatizálásuk után esetleg más célra hasznosítsák.
Ennek elkerülésére garanciák beépítését szorgalmazta.

    A vitában a volt egyházi ingatlanok visszaadása is szóba került.
A kérdést a kisgazdapárti Oláh Sándor vetette fel, aki szerint a
kormány hasonlóan megértő lehetne más esetekben is. Egyebek között a
volt gazdakörök tulajdonát említette. A kisgazdapárti szervezetek
vállalnák, hogy eredeti funkcióiknak megfelelően folytassák
tevékenységüket. A felvetésre reagálva Pálos Miklós államtitkár
leszögezte: a volt egyházi ingatlanok ügye nem tekinthető
reprivatizációnak. Az egyházak kártalanítást kapnak a tőlük
jogtalanul elvett ingatlanokért. (folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 12:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (4. rész)


A vagyonpolitikai irányelvekről folytatott vita felfüggesztése
után a képviselők hozzáláttak a jövő évi általános forgalmi adó
törvénytervezetének részletes tárgyalásához. Több képviselő
hosszasan indokolta: milyen módosítást javasol. Szorgalmazták
egyebek között, hogy a sportcélú létesítmények átalakításánál,
felépítésénél az általános forgalmi adó visszaigényelhető legyen,
ugyanúgy, mint az egészségügyi beruházásoknál. Elhangzott az is,
hogy a sportfelszerelések általános forgalmi adója nullkulcsos
legyen, mert csak így lehet megfelelően támogatni az iskolai
testedzést.

    Palotás János (MDF) több javaslatot is tett a törvénytervezettel
kapcsolatban. Kifogásolta, hogy Magyarországon olyan az adórendszer,
amely a világon egyedül csak a túlbürokratizált Olaszországban
működik. A vállalkozóknak öt évre visszamenőleg meg kell őrizniük a
bizonylatokat, mert az adóhatóság bármikor kérheti. Így csupán
Olaszországból tudnak vásárolni megfelelő pénztárgépeket, s más
számviteli berendezéseket. Nyugat-Európa többi országában ilyen
különleges igényekre nem készültek fel a gyártók. A képviselő
szerint Magyarországon teljesen felesleges ez a túlzott szigorúság,
ettől még nem javul az állampolgárok adófizető képessége. Felhívta a
Parlament figyelmét arra: a kormány továbbra sem tett le arról a
szándékáról, hogy jelentős mértékben megadóztassa az üzemanyagokat,
a benzint és a gázolajat. Az ezzel kapcsolatos vita tovább folyik, s
a kormány legújabb elképzelése az, hogy a benzin árában felszámolt
fogyasztási adót - amennyiben azt nem tudja emelni - kiegészíti 25
százalékos ÁFA-val. Ráadásul ezt az ÁFA-t a vállalkozók sem
igényelhetik vissza. Így lényegében az általános forgalmi adó
fogyasztási adóként működne. Végezetül Palotás János sérelmezte,
hogy a szakmai törvénymódosító javaslatokat nemcsak a Parlament
szakbizottságai véleményezik, hanem azzal foglalkozik például az
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság is. Ebben
a testületben azonban elsősorban jogászok foglalnak helyet.
Mindennek csupán egy lehet a célja, befolyásolni a kevésbé hozzáértő
képviselőket a szavazásnál. Ha ugyanis az Alkotmányügyi Bizottság
valamely javaslat ellen voksol, az meghatározó lehet azok számára,
akik nem szakemberek.

    Torgyán József (FKgP) az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság alelnökeként kért szót, s hangsúlyozta, hogy
az említett testület a Parlament egyik főbizottsága. (folyt.köv.)



1990. december 18., kedd 12:15


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (5. rész)


A bizottság tevékenységét azonban az jellemzi, hogy a benyújtott
módosító javaslatoknál a pénzügyi, szakmai kérdéseket nem
vizsgálják, azokba nem szólnak bele, csak a jogi összefüggéseket
elemzik, s ezek alapján foglalnak állást.

Ezt követően a vitát lezárták. (folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 12:18


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (6. rész)


Az adótörvények sorában ezután a magánszemélyek
jövedelemadójával foglalkozott a plénum. A vitában hozzászólók -
saját módosító indítványuk mellett érvelve - főként a lakosság
túlnyomó többségét érdeklő és érintő adótáblázat megváltoztatására,
nevezetesen az adóterhek csökkentésére tettek javaslatot. Török
Sándor (MDF) például úgy vélte, hogy a megállapított minimumbért, az
5800 forintot nem szabad megadóztatni, így az adózó jövedelmek alsó
határát 77 ezer forintban kellene megállapítani. Ez mindössze 8,6
milliárd forintos adóbevétel-csökkenést eredményezne. Mindemellett a
képviselő szeretné elérni azt is, hogy a nyugdíjasok
javadalmazásának adózásánál ne 108 ezer, hanem 130 ezer forint
legyen az alsó határ.

    Békesi László (MSZP) adótáblázatmódosító javaslata ennél is
drasztikusabb, nettó 25 milliárd forintos adóbevételkiesést
jelentene. Ennek pótlására a költségvetésben indítványoz majd más
megoldást. Elképzelése szerint a 90 ezer forintos éves jövedelem
esetében 1750, a 300 ezer forintos jövedelem esetében 14 ezer
forinttal csökkenne az éves adóteher, 450 ezer forint felett viszont
megszüntetne minden eddig élvezett kedvezményt.

    Az adótáblázat módosításának szükségességében konszenzus
látszott kialakulni a plénumon. Ezt igazolta Csépe Béla (KDNP)
általános megjegyzése és Kuncze Gábor (SZDSZ) meglehetősen részletes
fejtegetése is. Az SZDSZ egyébként az adótáblázat módosítására
többféle változatot is kidolgozott.

    Néhány hozzászóló további adótehercsökkentő javaslattal állt
elő. Rab Károly (SZDSZ) szerint többféle szempontból is a jövőt
szolgálná, ha azok, akik saját képzésük, átképzésük érdekében anyagi
áldozatot vállalnak, ezt a költséget levonhatnák adóalapjukból,
illetve, ha a létesítendő óvodai, közoktatási alapítványokba
befizetett összegek felével csökkenne az adójuk. Szili Sándor (MSZP)
a munkavállalói érdekképviseleti szervek ellehetetlenítésére való
törekvésnek minősítette, hogy ezek tagdíjai, a támogatásukra
befizetett összegek nem adómentesek, míg a munkáltatók és a
vállalkozók költségként számolhatják el, tehát levonhatják
adóalapjukból az ugyanilyen címen kifizetett összegeket.

    A vita - amelyben az elnöklő Szűrös Mátyás megjegyzése szerint
még képviselők sokasága vár felszólalási lehetőségre - az
ebédszünettel szakadt félbe. (folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 14:21


Vissza »


Javítás az mtib2007.sz. hírre


Mai, mtib2007. számú, Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának
keddi munkanapja (6. rész) című hírünk 1. bekezdésének 6. sorában a
név helyesen:

     Török Gábor
     -----

(MTI)



1990. december 18., kedd 14:42


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (7. rész)


Az interpellációk és a kérdések tárgyalásához csak harmadszori
nekirugaszkodásra sikerült hozzákezdeni, mert akkorra vált
határozatképessé a testület. A honatyák ,,szabad demokrata napot,,
tartottak: az SZDSZ képviselői ugyanis az elhangzott hat
interpellációból csak egyet engedtek át, azt is közösen
terjesztették elő a Fidesz, illetve az FKgP képviselőivel.

    Nagy András azt vetette fel, hogy a hatályos távbeszélő
szabályzat nem követi a politikai, gazdasági változásokat. Tudomása
szerint a közületi előfizető magánszemély részére nem mondhat le a
készülékről, s ez nehezíti a privatizációt. Siklós Csaba
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a válaszában ezt az
információt cáfolta. A távbeszélő szabályzat ugyanis megengedi, hogy
a közületi előfizető, ha az épületből kiköltözik, a fő- vagy
ikerállomást átadja, a beköltözőnek a beruházási hozzájárulást kell
megfizetnie.

    Hága Antónia a cigányság helyzetének tárgyában interpellált.
Hangoztatta: a polgári Magyarország nem teremthető meg a cigányok
polgárosodása nélkül. Véleménye szerint semmi jelét nem látni annak,
hogy komoly kormányzati lépések készülnének ez ügyben. A képviselő
arra is választ várt, miért késik a kisebbségi ombudsmanról szóló
törvénytervezet beterjesztése. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter
válaszában elmondta: a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának
kinevezése a kisebbségi törvény elfogadásának függvénye. Addig is,
amíg megszületik az új jogszabály, az állampolgári jogok
szószólójának is lehetősége lesz felszólalni kisebbségi ügyekben. A
miniszter jogos igénynek nevezte a cigány művelődési központ és
múzeum megteremtését, amelyre az előkészületek már megkezdődtek.
(folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 16:18


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (8. rész)


A képviselők kérdéseket is intéztek az illetékes miniszterekhez.
Hatvani Zoltán (SZDSZ) azt kérdezte, hogyan lehet meggyorsítani a
kárpótlási kérelmek elbírálását. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter
elmondotta, hogy a Kárpótlási Hivatal szeptember óta működik,
jelenleg azonban 800-900 kérelem érkezik naponta, s mintegy 54 ezer
hatósági bizonyítványt adtak ki. Jelentős lemaradásban vannak,
mintegy 150-160 ezer kérelem vár elintézésre. A hivatal dolgozói
valószínűleg csak a jövő év áprilisára érik utol magukat.

    Fodor István független képviselő a miniszterelnökhöz intézte
kérdését: miért kell ennyi tárca nélküli miniszter? Antall József
elmondta, hogy a tárca nélküli miniszterek várható száma iránti
érdeklődésre majd a kormányátalakítás b efejezése után tud
válaszolni. Egyébként ez a gyakorlat Nyugat-Európában megszokott,
nem magyar specialitás. Ugyanis nagy mértékben megnövekedtek azok a
feladatok, amelyek miniszteri szintű képviseletet kívánnak. Ilyen a
privatizáció irányítása, a kisebbségek, a határon túli magyarság
ügye, vagy a műszaki fejlesztés. (folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 16:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (9. rész)


Az interpellációk és a kérdések után a képviselők a személyi
jövedelemadó-törvénytervezet részletes vitájával folytatták a
munkát. Számos javaslat hangzott el; legtöbben azzal foglalkoztak,
miként lehetne a legszegényebb, illetve a középrétegek adóterheit
csökkenteni. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ugyanis
főleg a lakosságnak ezt a rétegét érinti kedvezőtlenül. Többek
szorgalmazták a személyi jövedelemadótábla valorizálását, vagyis
azt, hogy az adómértékeket hozzáigazítsák a jövő évben várható
inflációhoz. A részletes vitában természetesen felmerültek olyan
javaslatok is, hogy az orvosok ügyeleti díjának adózását
kedvezményesebbé kellene tenni, szükség lenne az egyházak
fokozottabb támogatására, az egyházaknak juttatott állampolgári
hozzájárulás, adomány adómentességének biztosítására. Mielőtt a vita
parttalanná vált volna, Soós Károly Attila (SZDSZ) figyelmeztette az
ellenzéki képviselőket, hogy a frakció csak olyan javaslatok
elfogadását támogatja, amelyek a költségvetési kiadások növelésével
párhuzamosan az ellentételezésre is megoldást találnak. A
figyelmeztetés végül is hatott: mind az ellenzéki, mind a
kormánypárti képviselők lényegesen rövidebbre fogták
hozzászólásukat, többen visszavonták javaslatukat, és sokan elálltak
attól, hogy bekapcsolódjanak a vitába.

    Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szükségét érezte
annak, hogy a költségvetési és az adóvitában elhangzott javaslatokra
reagáljon. Elsősorban két kormánypárti képviselő felvetése érintette
érzékenyen. G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) a hétfői ülésen úgy
vélekedett, hogy az új kormánynak nem szabad vállalni a korábbi
rendszer által összegyűjtött adósság törlesztését. Botos Katalin
hangsúlyozta: a kormány minden körülmények között fizetni fogja az
adósságokat, a vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Az adósságok
valóban nyomasztóak, ám ha sikerül az ország, a gazdaság
jövedelemtermelő képességét növelni, lényegesen könnyebbé válik a
terhek elviselése. Az államtitkár válaszolt Palotás Jánosnak (MDF) a
kormány szakértelmét kétségbe vonó megállapításaira is. A képviselő
azt sérelmezte, hogy az államadósság finanszírozása miatt kevés
hitel marad a gazdálkodóknak. A költségvetésnek pénzpiaci kamatot
kellene fizetni az államadóssághoz igénybe vett hitelek után. Botos
Katalin szerint itt is arról van szó, hogy az örökséget vállalni
kell. Amennyiben megnövelnék az adósság finanszírozását szolgáló
MNB-hitelek kamatait, a költségvetés hiánya elérhetné a 150 milliárd
forintot. Lehet, hogy ebben az esetben több hitel maradna a
vállalkozóknak, ám a pénzügyi kormányzat arra kényszerülne, hogy a
kamatok kifizetésére megnövelje a vállalati nyereségadót.(f.k)



1990. december 18., kedd 18:14


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (10. rész)


Ez éppúgy hátrányosan érintené a vállalkozókat.

Ugyancsak kedvezőtlen hatással járna a két kulcsos általános
forgalmi adórendszer kialakítása. Ebben az esetben ugyanis a
fogyasztási cikkek jelentős részének az adóterhe megemelkedne. A
többletadó elsősorban a legszegényebb rétegeket érintené
hátrányosan, s a lakosság már elérkezett tűrőképessége végső
határához. (folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 18:15


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (11. rész)


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát rendkívüli zárt ülés
szakította félbe. A Parlament történetének legutóbbi másfél
évtizedében szinte nem is fordult elő, hogy a zárt ülésről
gyorsírásos jegyzőkönyv sem készülhetett. A nyilvánosság teljes
kizárásával zajló tanácskozásról mindössze annyit voltak hajlandóak
elárulni a képviselők, hogy államtitokról van szó. Kövér László
(Fidesz) úgy fogalmazott: a közvéleménynek is tudomásul kell vennie,
hogy vannak olyan kérdések, amelyek nem tartoznak a tízmilliónyi
állampolgárra. Vörös Vince (FKgP) alelnök is elzárkózott mindenféle
nyilatkozat elől, csupán annyit árult el, hogy a témának nemzetközi
összefüggései vannak. Jeszenszky Géza külügyminisztertől származik
az az információ, hogy a Parlament a kormány kérésére tárgyalta,
legsürgősebb teendőjét félbeszakítva, a kérdést. Horváth Balázs
(MDF) volt belügyminiszter szerint a tanácskozás eredménye éppúgy
titkos marad, mint annak témája, bár nem kizárható, hogy határozat
vagy egy rövid közlemény születik. A döntés azonban a Parlament
kompetenciája. (folyt.köv.)



1990. december 18., kedd 21:58


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (12. rész)


A késő éjszakai órákban Szabad György házelnök végül annyit
jelentett be: az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy az
Öböl-válság fejleményeitől függően, kizárólag önkéntesekből álló
magyar egészségügyi különítmény utazhat a területre. Kitért arra: a
határozatot kétharmados többséggel kellett elfogadni, mivel az
alkotmány ezt írja elő. A magyar történelemben egyébként határkő e
döntés, jelzi azt, hogy a kormány és a Parlament óriási felelősséget
érez minden, esetleg veszélybe kerülő emberéletért. A vita pedig
azért tartott öt óra hosszat, mert a képviselők minden szót és azok
mögöttes tartalmát megvitatták, éltek a lehetőséggel, hogy a kérdés
közvetlen és közvetett összefüggéseivel megismerkedjenek. Csak így
egyeztek bele egy jelképes méretű különítmény kiküldésének, illetve
kiutazásának lehetőségébe.

    Szabad György határozottan kijelentette: nincs mit nyilatkoznia
arról az elterjedt hírről, hogy a magyar kormányhoz kérés érkezett,
miszerint engedélyezze az ország légterének használatát az
Öböl-térségbe felvonuló amerikai légierő számára.

    Katona Tamás külügyi államtitkár annyival egészítette ki a
tájékoztatást, hogy ha szükség lesz az egészségügyi különítmény
kiutazására, akkor várhatóan brit fennhatóság alá kerül. A cél, a
szándék az volt, hogy ebben az ügyben mielőbb határozat szülessék,
mivel a szükséges tárgyalások szerte az országban és a határokon
kívül lezajlottak. Ilyen jellegű határozatukat mindazon államok
meghozták már, amelyekben az alkotmányos berendezkedés nem tesz
szükségessé parlamenti, még kevésbé minősített többségű parlamenti
jóváhagyást. (folyt. köv.)



1990. december 18., kedd 23:18


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (12. rész)


A zárt ülést követően a képviselők - a hétfői döntésüknek
megfelelően - kedden a késő esti órákban még befejezték a jövő évi
költségvetés tervezetének az általános vitáját. Eredetileg 16
képviselő jelezte, hogy hozzá kíván szólni, ám tekintettel a
körülményekre, többségük úgy döntött, a költségvetéssel kapcsolatos
véleményét majd a részletes vitában fejtik ki. Csupán Kulin Sándor
(MDF) és Darvas Iván (SZDSZ) kért szót. Kulin Sándor azt
hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítás a jövőben sem mondhat le a
költségvetés által biztosított garanciáról. Azzal indokolta, hogy a
társadalombiztosításnak nincs lehetősége arra, hogy behajtsa a nem
fizető vállalatoktól tartozásukat. Darvas Iván a kultúra
hányattatott sorsáról beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt 60 évben a
kultúrára mindig annyi pénz jutott, amennyi éppen maradt a
költségvetésben - a szükségesnél sokkal kevesebb. Végül Japán
példájára hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy nincs más útja a
felemelkedésnek, mint a hadikiadások radikális csökkentése, s az így
megtakarított pénz átcsoportosítása a kultúra fejlesztésére. A
képviselők végül is lezárták a költségvetési tervezet általános
vitáját, s a törvényjavaslatot alkalmasnak tartották a részletes
vitára.

    Az Országgyűlés pénteken délután folytatja rendkívüli
ülésszakát. (MTI)



1990. december 18., kedd 23:21


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD