|
|
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (3. rész)
|
A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők megkezdték a jövő évi költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevenyészett, tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a képviselők a kormánypárthoz, vagy az ellenzékhez tartoztak, alapvetően bírálták a benyújtott törvényjavaslatokat.
Prepeliczay István kisgazdapárti képviselő szerint túlzottan lassú a privatizáció, s így nem lát biztosítékot arra, hogy ez az ország egyhamar, szorult helyzetéből ki tud lábalni. Azt javasolta: a privatizáció koordinálására a Pénzügyminisztérium keretében új csúcsszervezetet hozzanak létre. Véleménye szerint arra is szükség lenne, hogy a nehéz helyzetbe került lakossági rétegek további támogatására 5 milliárd forintot csoportosítsanak át a költségvetésben.
Nyers Rezső, a szocialista párt képviselőjeként elsősorban azt kifogásolta, hogy a kormány inflációellenes politikája kidolgozatlan. Mindenképpen mérsékelni kellene a költséginflációt, hogy az áremelkedés ütemét legalább 1992-től csökkenteni lehessen. Javasolta továbbá a betéti kamatok után fizetendő 20 százalékos forrásadó eltörlését. Szerinte ez az adó csupán arra szolgál, hogy hozzájáruljon az infláció növekedéséhez.
Takács Péter (MDF) képviselő úgy vélekedett: nem érzékeli a kormányzati munkában a rendszerváltást, ugyanis továbbra is érvényesül a pazarló költségvetési szemlélet. Hiányolta azt is, hogy a kormányzat nem kívánja alapvetően módosítani az adórendszert, amelynek hiányosságai szembetűnőek. A jelenlegi adók túl sok privilégiumot biztosítanak, s ugyanakkor nem terjednek ki a feketegazdaságra.
Gaál Gyula, az SZDSZ képviseletében úgy vélekedett, hogy a benyújtott költségvetési tervezet meglehetősen sok megindokolatlan és megalapozatlan tételt tartalmaz. Számításai szerint mintegy 44 milliárd forintot lehet megtakarítani és átcsoportosítani úgy, hogy csökkenjenek a közigazgatási kiadások, s figyelembe vegyenek olyan bevételeket is, amelyek a költségvetés készítése során valahogy elsikkadtak. Megemlítette azt is, hogy az ez évi költségvetési hiányt finanszírozó hitel kamataként 10 milliárd forintot vettek figyelembe, ami elképzelhetetlenül nagy szám. Véleménye szerint a megtakarítható 44 milliárd forintot az önkormányzatok támogatására kell felhasználni, s ez a pénz lehetőséget nyújt arra, hogy a jövő évre tervezett személyi jövedelemadó-mértéket az inflációnak megfelelően csökkentsék. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|