|
|
 |
|
 |
Antall József tájékoztatója a kormány átalakításáról (1.rész)
|
1990. december 14., péntek - Rendkívüli érdeklődés előzte
meg a péntek délre meghirdetett sajtókonferenciát, amely - az
előzetesen kiszivárgott értesülések szerint - arra volt hivatott,
hogy végre eloszlassa azokat a találgatásokat, amelyek a kormány
beharangozott átalakítása kapcsán kaptak lábra a sajtóban.
Déli 12 órára zsúfolásig megtelt a Parlamentben a
kormányszóvivői tájékoztatóknak hagyományosan otthont adó terem;
amire egyébként már hosszú ideje nem volt példa. A világ minden
táját képviselő sajtóorgánumok és hírügynökségek munkatársai előtt -
a várható bejelentést előrevetítve - a magyar közélet már jól
ismert, illetve a közvélemény számára még kevésbé ismerős
szereplőinek társaságában jelent meg a miniszterelnök.
A dolgok közepébe vágva Antall József felolvasta a kabinet
személyi változásait ismertető közleményt. (A közleményt mtib1010-es
és 1011-es híreinkben kiadtuk.) A személycserék felsorolása közben
egy alkalommal szakította meg a felolvasást a kormányfő. Horváth
Balázs belügyminiszteri felmentését ismertetve személyes hangvételű
kitérőt tett; hangoztatván, hogy legközelebbi munkatársának tekinti
a belügyi tárca éléről leköszönő minisztert, aki egyébként továbbra
is teljes bizalmát élvezi. Sőt, új, tárca nélküli miniszteri
funkciója mellett Horváth Balázs igen fontos pártmegbízatás
várományosa is. Antall József ugyanis bejelentette: amennyiben az
MDF szombaton megnyíló országos gyűlése megerősíti elnöki tisztében,
akkor Horváth Balázst javasolja a párt ügyvezető alelnöki posztjára.
A kabinet-változásokat ismertetve, s még további személycseréket
kilátásba helyezve Antall József elköszönt a sajtó képviselőitől,
,,martalékul hagyva,, nekik a frissen bemutatott
miniszter-jelölteket. Végül - mintegy kormányzati
szándéknyilatkozatként - a legfontosabb belpolitikai kérdéssé
előlépett költségvetési vitára utalva leszögezte: a kormány a
változások ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy még az
idén elfogadják a jövő évi költségvetést; ennek ,,minden körülmények
között,, meg kell történnie.
A kormányfő távozása után a bemutatott jelöltek kaptak szót.
Elsőként a mai magyar gazdaság legfontosabb irányítói posztjának
várományosa, Kupa Mihály pénzügyminiszter-jelölt körvonalazta
elképzeléseit. A korábban adószakértőként már a széles nyilvánosság
előtt ismertté vált pénzügyi szakember helyzetértékelése szerint az
ország súlyos állapotba jutott ugyan, ám ez korántsem olyan drámai,
mint amilyennek némelyek beállítják. (folyt.köv.)
1990. december 14., péntek 16:00
|
Vissza »
|
|
Antall József tájékoztatója a kormány átalakításáról (2. rész)
|
Kedvező jel, hogy változatlan a külföldi tőke érdeklődése
Magyarország iránt. Ami személyes pozícióit illeti, közölte:
garanciákat kapott a miniszterelnöktől arra, hogy a
Pénzügyminisztérium kezében futnak össze a magyar gazdaságpolitika
stratégiai irányításának szálai. (Ez a garancia az utóbbi hónapokban
a magyar gazdaságpolitikát bénító Rabár-Matolcsy hatásköri párharc
fényében kap különös jelentőséget.) Kupa Mihály a gazdaságot
fenyegető legveszélyesebb jelenségnek az infláció növekedését
tartja, ami ,,dezorganizálja a gazdaságot, tönkreteszi az
embereket,,. Ezzel együtt a munkanélküliség mértéken felüli
felduzzadása sem lenne kívánatos; ezért Magyarországon meg kell
találni a ,,keskeny pallót,, a két rossz között. A
pénzügyminiszter-jelölt gazdaságpolitikájának alapelemei közé
tartozik az állam szerepének további visszaszorítása, piackonform
adórendszer kialakítása, az állam szociális gondoskodásának új
pénzügyi alapokra helyezése. Kupa Mihály nagy szerepet szán a
társadalmi konszenzus megteremtésének, a folyamatos párbeszédnek az
érdekképviseleti szervezetekkel. A miniszter-jelölt egyébként úgy
véli, hogy az átmeneti helyzetben lévő Magyarországon egyetlen
közgazdasági elmélet sem valósítható meg tiszta formájában. Ezért a
modellek helyes arányú vegyítésére van szükség.
Boross Péter a belügyi tárca várományosa a közigazgatás
,,népszolgálati,, jellegének erősítését, s fegyelmezett, kemény,
működőképes, az állampolgárok nyugalmát, biztonságát szavatolni
képes rendőrség megteremtését ígérte.
Botos Katalin arra emlékeztetett, hogy a pénzintézetek reformja
eddig a kelleténél kisebb figyelmet kapott. Új posztján ezen kíván
változtatni, s követendő példaként - Kupa Mihályhoz hasonlóan - az
osztrák modellt ajánlotta.
Pungor Ernő akadémikus azt hangoztatta, hogy az ország
előrehaladása mindenképpen megköveteli a műszaki-szellemi
kapacitások jobb kiaknázását, a magyar műszaki értelmiség súlyának
növelését a reformfolyamatban. Az akadémikus ténykedését új posztján
ennek a feladatnak szenteli, s ehhez kérte a magyar műszaki
értelmiség támogatását.
Gálszécsy András mindenféle pártbefolyástól mentes
nemzetbiztonsági szolgálat kiépítését, működtetését ígérte; amihez
saját, pártelkötelezettségekkel nem terhelt, hangsúlyozottan
köztisztviselői pályafutása is garanciát adhat.
Horváth Balázs új posztja kapcsán emlékeztetett arra: a
határokon túli magyarság ügyeivel foglalkozó testület már eddig is
működött. Ténykedésének lényege annak felismerése, hogy ,,15
millióan vagyunk, nem 10 millióan,,. (MTI)
1990. december 14., péntek 16:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|