|
|
 |
|
 |
Magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (1. rész)
|
1990. október 23., kedd - A magyar szabadságharcosok első
hazai világtalálkozójának résztvevői kedden nagygyűlést tartottak a
Budapest Sportcsarnokban. Az itthon élő és a külföldi emigrációba
kényszerült egykori harcostársak közül sokan - családtagjaikkal, a
budapesti lakosokkal együtt több ezren - emlékeztek az 1956-os
szabadságharcra és forradalomra.
Nagy Erzsébet, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök
leánya megnyitó beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi
rendszerváltozás azért mehetett végbe élesebb konfliktus és anarchia
nélkül, mert az 1956-os szabadságharc mártírjainak és elesett
hőseinek vére váltotta meg nemzetünket az újabb megrázkódtatásoktól.
Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom leverése után mintegy
250 ezren kényszerültek elhagyni hazánkat, a kegyetlen megtorlás
elől menekülve. Sokan közülük ennek köszönhetik életüket. A szabad
világ szabad népei szeretettel és szolidaritással fogadták a
magyarokat, akik számtalan országban második hazára leltek. Hozzájuk
szólva elmondta: a forradalomban és a szabadságharcban az egész
világ előtt megmutatták hazafiságukat. Most amikor Magyarországon új
társadalom és gazdaság kialakításán dolgozunk, újra múlhatatlan
hazaszeretetükre apellálunk. Nagy szükség van a fejlett országokban
szerzett értékes tapasztalataikra - hangoztatta Nagy Erzsébet.
Antall József miniszterelnök a magyar kormány nevében
köszöntötte azokat, akik itthon börtönben, megaláztatásban, kemény
munkában töltötték el ezeket az évtizedeket, s azokat, akik
politikai emigránsokként a bitófa alól vagy elől menekültek
külországba, de nem azért, hogy életüket megmentsék, hanem azért,
hogy hírül vigyék a magyar szabadság eszméjét. (folyt. köv.)
1990. október 23., kedd 19:22
|
Vissza »
|
|
Magyar Szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (2. rész)
|
Az egyetemes magyarságnak együtt kell vállalnia a haza sorsának
jobbra fordítását és ebben az utolsó és dicsőséges magyar
szabadságharc katonái tehetnek a legtöbbet - hangsúlyozta a
miniszterelnök. Mint mondotta, 1956 az egész országé, az egész
nemzeté, de azoknak külön megbecsülés jár, akik 1956-ot sem
kényszer, sem anyagi érdek, sem gyávaság okából soha
ellenforradalomnak nem nevezték, soha eszményét meg nem tagadták. A
forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségéről szólva
hangoztatta: megváltoztatta a szovjet állam politikai reflexeit;
1947 után itt következett a legkegyetlenebb diktatúra, itt követte a
legkegyetlenebb retorzió a népfelkelést. Ne felejtsük el azt sem -
mondotta -, hogy hazánkban a 60-as és a 70-es években egy fokkal
jobb volt az élet, nagyobb volt a szabadság, de ez nem jóindulatnak,
valamiféle humánumnak, hanem éppen 1956-nak volt a következménye.
Ma újra válaszút előtt állunk; az újrakezdés, egy új ország
megteremtésének válaszútja előtt, s ha nincs hitünk, nincs erőnk, se
külföld, se barátok nem segíthetnek - mondotta a továbbiakban.
Szükséges, hogy azok, akik itthon és külföldön egy nagy családnak,
ennek a Magyarországnak a fiai együtt munkálkodjanak a haza
felemelkedésének érdekében.
A külföldi vendégek között részt vett és felszólalt a
nagygyűlésen Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke.
Elmondta: a magyar felkelés és forradalom hihetetlen reményeket
sugallt az ő nemzedéke számára. Az 56-os felkelés ünnepe, a magyar
köztársaság kikiáltásának napja az elnyomás ellen küzdő litván nép
ünnepe is. Litvánia most ugyanolyan határozottan halad a szabadság
felé vezető úton, mint ahogy Magyarország haladt. Érzik Magyarország
támogatását, amelyre békés harcukban szükségük van.
Fel kell építenünk a nemzeti hagyományainkba gyökerező új, az
európai államokhoz jobban integrálódó jóléti Magyarországot. Ehhez
azonban teljes nemzeti összefogásra lenne szükség - hangoztatta
felszólalásában Hornyák József, az 56-os Szövetség elnöke.
Javasolta: a kormány követeljen jóvátételt a Szovjetuniótól az 56-os
forradalom vérbefojtásáért, a főváros házainak lerombolásáért, sok
ezer magyar hazafi legyilkolásáért.
Helga La Rouche, a Nemzetközi Schiller Intézet elnöke méltatta,
hogy Magyarország a határok megnyításával előmozdította azt a
folyamatot, amely Németországban vértelen forradalomhoz vezetett.
A nagygyűlésen felszólalt külföldön élő magyar szabadságharcosok
elmondták: a világ népei tisztelettel adóznak a magyar szabadságharc
előtt, nagyra becsülik Magyarországot. (folyt.köv.)
1990. október 23., kedd 19:31
|
Vissza »
|
|
A magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (3. rész)
|
A világtalálkozó résztvevői kedden felkeresték az 1956-os harcok
fővárosi szintereit. Koszorút helyeztek el a Széna téri kopjafáknál,
a Corvin-közben, a Kilián laktanyánál lévő emléktáblánál, a Magyar
Rádió épületénél. (Ez utóbbi színhelyen addig nem helyezték el a
koszorút, amig le nem takarták a Rádiónál folyt harcokban elesettek
emléktábláját.) A tisztelet és a megemlékezés virágait helyezték el
a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában is. Felavatták a Royal
Szálló falán elhelyzett emléktáblát. (folyt.köv.)
1990. október 23., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
javítás az mtib1042 sz. hírre
|
A mai mtib1042 sz. Magyar Szabadságharcosok első hazai
világtalálkozója (2. rész) című hírünk 3. bek. 4. sorában a név
helyesen:
Hornyák Tibor
-----
(MTI)
1990. október 23., kedd 20:41
|
Vissza »
|
|
Magyar szabadságharcosok... (4. rész) - Nagygyűlés a Kossuth
téren
|
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 34. évfordulójának
ünnepségei kedden este a Kossuth téren rendezett fáklyás
nagygyűléssel értek véget. A forró hangulatú demonstráción jelen
voltak a magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozójának
résztvevői is. Zászlók lengtek, transzparensek emelkedtek a magasba,
jelszavak és énekszó egymást felváltva hangzottak a tömeg ajkáról,
mígnem az 56-os ifjú egyetemisták, illetve az azóta felnőtté érett
egykori nemzedék nevében szóló Nagy László megnyitotta a szónoklatok
sorát. Ő is, mint az utána beszédet mondók, 1956 politikai üzenetét,
a nemzeti összefogás, a felelősségvállalás és a megbékélés
szükségességét hangsúlyozta. ,,Mondjuk meg szemtől szembe
mindenkinek, akit illet: most nincs konzervatív vaggy liberális,
keresztény vagy zsidó, csak egy van: magyar egység, közös történelmi
felelősség a bajba jutott magyar nemzetért
Üzenjük meg mindenféle
hatalomnak, előttünk és mögöttünk állónak: nem kell a kommunizmus,
nem kell a liberális csomagolású szocializmus, nem kell az ígéret
földje. Nekünk, a Kárpát-medence megtaposott és elárult népeinek
vagy egy közös ideológiánk: a keresztény európai szellemiség és
tolerancia mindenkivel szemben,, - hangoztatta.
Csurka István, az MDF országgyűlési képviselője, a nagygyűlés
fő szónoka az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségét, máig
ható tanulságait elemezve kijelentette: október 23-a megünneplésére
nem az egy esztendős köztársaságnak van szüksége, hanem a
magyarságnak, hogy végre ,,visszafoglalja,, történelmét, végre
elhiggye magáról, hogy 34 évvel ezelőtt világtörténelmet formált.
A küzdelmek folytatásához, a 34 évvel kezdődött forradalom
beteljesítéséhez kell ez az ünnep - mondotta. Kiemelte: a
magyar társadalom csendes forradalma még nem ért véget, mert bár
megteremtett egy szabad, demokratikus politikai rendszert és az
annak megfelelő gazdasági rendszer kialakításának lehetőségét, a
mindennapi életből még nem tudta kitörölni az elmúlt világot, saját
lelkéből nem tudta száműzni az önbizalomhiányt, a fásultságot. A
forradalom beteljesüléséhez világosan kell látni 1956-ot, az utána
következő évtizedeket és a jelen történéseit. Azt, hogy a
rendszerváltás azért következett be, mert a több mint három
évtizeden át uralkodott rendszer oly mértékben ment tönkre, vált
működésképtelenné, élettelenné, hogy már nem tehetett mást,
minthogy átadja a vezetést olyanoknak, akik merik vállalni a
felelősséget, az újrakezdést. S a forradalom beteljesítéséhez
szükség van a megbékélésre, megbékélni azonban csak a kishitűségtől,
félelemtől megszabadult társadalom tud - hangoztatta. (f.k.)
1990. október 23., kedd 21:03
|
Vissza »
|
|
Magyar szabadságharcosok... (5. rész) - Nagygyűlés a Kossuth
téren
|
Sujánszky Jenő, a Franciaországi Szabadságharcosok
Szövetségének elnöke is köszöntötte honfitársait, s arról beszélt,
hogy 33 éven át Franciaországban minden esztendőben megünnepelte
bajtársaival október 23-át - francia nyelven. Ezért külön öröm
számára, hogy most itthon, magyarul szólhat azokhoz, akik 56 után is
itthon maradtak, s megérték, győzelemre segítették a 34 évvel
ezelőtt kezdődött forradalmat, s azokhoz, akik 56 hőseire és
mártírjaira emlékeznek.
Utolsóként Fónay Jenő, a Pofosz elnöke lépett mikrofonhoz.
Elsősorban azt hangsúlyozta: megbékélésről ma egyedül a túlélőknek
van joguk szólni, mégis fontos, hogy senkit ne a bosszú, a
leszámoltatás követelése vezéreljen. Követelni egyébként csak a nép
tud, de csak akkor, ha egy hangon beszél. Sajnálatos példákkal
támasztotta alá: mennyire nem beszél még egy hangon ez a nép.
Megemlítette, hogy két hete Újpesten összetörték a mártírok
emléktábláját, kedden pedig a rádiónál felavatott emléktáblát.
Végezetül leszögezte: ha nem egységes a nép, akkor hiába minden
beszéd. (MTI)
1990. október 23., kedd 21:07
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1047 sz. hírre
|
A mai mtib1047 sz.
Magyar szabadságharcosok... (4. rész) - Nagygyűlés a Kossuth
téren című hírünk 1. bek. utolsó előtti sorában
... népeinek van egy közös ideológiánk ....
-----
(MTI)
1990. október 23., kedd 21:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|