|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. szeptember 16. (BBC, kora reggeli híradás)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét az öböl-válsággal foglalkozik
Egy francia határozat javaslata azt kéri a tanácstól, hogy ítélje el azokat az irakiak által végrehajtott razziákat, amelyek kuwaiti diplomáciai épületek ellen történtek, valamint további lépések megfontolását javasolja.
A Kuwait városban lévő diplomáciai épületek elleni iraki razziák következtében egyre több részről sürgetik az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy cselekedjen . Franciaország és Kanada azt akarja, hogy a tanács ítélje el az iraki cselekedeteket. Franciaország melynek kuwaiti nagyköveti rezidenciájára betörtek határozat tervezetet adott ki mely követelné az idegen állampolgárok szabadon bocsátását valamint a Kuwaitban működő diplomaták védelmét és további lépésekről való konzultációt indítványoz.
A BBC ENSZ tudósítója szeerint további lépéseken azt értik, hogy a jelenlegi blokádot esetleg kiterjesztenék a légiforgalomra is. Irak ismét cáfolta, hogy bármilyen razzia is történt volna és azzal vádolta a franciákat, hogy igazolást akarnak keresni az Irakkal szembeni ellenséges viselkedésükre. Irakban egyben közölte, hogy idős és beteg francia állampolgárokat szabadon fognak engedni.
Párizsban tegnap a francia kormány ülése után bejelentették, hogy fokozni fogják a francia katonai jelenlétet a Perzsa-öböl térségében. A Szaud-Arábiában felvonult multinacionális erőkhöz négyezer francia katona fog csatlakozni. Támogatásukra harcihelikoptereket, repülőgépeket és harckocsikat vezényelnek ki. Nyugat-Németország pedig közölte, hogy az amerikai erők céljaira kölcsön ad páncélozott járműveket, mert ellenállnak vegyi támadásnak.
Azt is közölték, hogy Nyugat-Németország több mint 2 milliárd dollárral járul hozzá az Irak ellen felvonultatott erők költségeihez. A pénz nagyrészét az Egyesült Államok kapja, a fennmaradó összeg többsége segély formájában Egyiptomnak, Jordániának és Törökországnak megy, hogy ellensulyozzák azokat a veszteségeket, amelyeket az Irak elleni ENSZ szankciók okoznak nekik. (folyt.)
1990. szeptember 16., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A nyugatnémet döntést örömmel fogadta James Baker amerikai külügyminiszter, aki Bonnba érkezett - közölte tudósítókkal, hogy eddig összesen 20 milliárd dollárnyi segélyt ajánlottak fel. Ennek több mint felét Szaud-Arábia a száműzött kuwaiti kormány, valamint az Egyesült Arab Emirátusok adják. Japán pedig 4 milliárd dollárt igért.
Moszkvából haza indult két izraeli miniszter Jichak Modai pénzügyminiszter és a tudományügyi miniszter, aki a szovjet fővárosban Gorbacsov elnökkel tárgyalt. Ez volt az első ilyen találkozó azóta, hogy a Szovjetunió az 1967-es arab-izraeli háború miatt megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. A tudományügyi miniszter azt mondta, meleg hangú tárgyalások folytak és a két ország közötti kapcsolatok most már közvetlenebbek. Moszkva a teljes diplomáciai viszony helyreállítását attól akarja függővé tenni, hogy Izrael vállaljon részvételt egy Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi konferencián. Samír izraeli miniszterelnök azonban az izraeli tv-nek adott interjúban kifejtette, nem valószínü, hogy kormánya ebbe bele menne.
Moszkvában ma a szovjet radikális gazdasági reformok támogatói nagygyűlést tartanak melyre a szervezők százezreket várnak. A felvonulás, mely a Gorkij térről indul majd a városközponton fog áthaladni és a Kreml falainál fog véget érni. A tüntetők várhatóan követelni fogják Riskov miniszterelnök lemondását, miközben a Legfelsőbb Tanács készül megvitatni az ország jövőbeli gazdaságpolitikáját. Riskov ismét védte a fokozatos változásokat felölelő programját, de ellenfelei azt akarják, hogy adja be derekát azoknak a radikálisabb javaslatoknak, melyeket pénteken Gorbacsov elnök is támogatott.
Olaszország mintegy 2,5 milliárd dollár értékü rövid lejáratu hitelt nyújt a Szovjetuniónak, az olasz hitel majdnem akkora mint amekkorát Nyugat-Németország ajánlott fel arra a szovjet kérésre, mely a nyugati országoktól segítséget kért szovjet fogyasztói áruhiány enyhítéséhez. Az olasz külügyminiszter Moszkvában Gorbacsov elnökkel tartott tanácskozója után nyilatkozva közölte, hogy további hitelekről is szó lehet attól függően, hogy a szovjet kormány miféle gazdasági reformokat vezet be. (folyt.)
1990. szeptember 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
A pápa fogadta Magyarország 45 év óta első vatikáni nagykövetét. A pápa kifejtette, hogy az egyháznak és az államnak együtt kell működnie, hogy megszilárditsák a magyarországi változásokat. A pápa azt is megerősítette, hogy jövő augusztusban megteszi első magyarországi látogatását. A Szentszék és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatokat februárban vették fel. +++
1990. szeptember 16., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|