|
|
|
|
Akasztások Kuvaitban
|
--------------------
München, 1990. augusztus 23. (SZER, Forgószínpad) - "Kilenc akasztott embert láttam Kuvait fővárosában, hat volt Ahmadiban és öt Dzsahrában" - mesélte egy jordániai szemtanú, miután sikeresen átjutott a határon, és biztonságban érezhette magát hazájában. Beszámolója szerint a kuvaiti városokban iraki járőrök cirkálnak, és akit fosztogatáson kapnak, elfogják és felakasztják. A kivégzettek között van iraki, egyiptomi, szíriai és kuvaiti állampolgár.
Továbbra is bizonytalan az Irakban, illetve Kuvaitban rekedt nyugatiak sorsa. Számukat 13 ezerre becsülik. A svéd, finn és osztrák polgárok állítólag útnak indulhattak a török határ felé. Mintegy 200 amerikai, brit és francia személyt viszont részben rájuk szegezett fegyverrel összegyűjtöttek, és ismeretlen helyre szállítottak. Bagdadi tervek szerint élő pajzsként kell szolgálniuk fontos stratégiai pontokon a Szaúd-Arábiában állomásozó nemzetközi erők támadása esetén.
Az iraki hatóságok felszólították a Kuvaitban működő diplomáciai testületeket, hogy péntekig szüntessék be tevékenységüket. Az Európai Közösség 12 tagországa azonban utasította követségét, hogy ne tegyen eleget a felszólításnak, mert ez az emírség bekebelezésének elismerését jelentené. Az utasítás nem kis veszélyt hordoz magában, hiszen péntektől Irak a diplomatákat is magánszemélyeknek tekinti, akik ellen - mint említettük - fegyveres erőszakkal is felléphet. Menekülni elvben már csak Szaud-Arábia felé lehet, mert Jordánia lezárta Irak felőli határát.
Az augusztus 2-iki agresszió óta csaknem 200 ezer ember kelt át a határon, ám közülük csak mintegy 70 ezren folytatták útjukat saját hazájukba, a világ négy tája felé. A többi szállás, élelem és egészségügyi ellátás szempontjából Amman segítségére volt utalva. (folyt.)
1990. augusztus 23., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Fosztogatók Kuvaitban - 1. folyt.
|
A hirtelen megnövekedett menekültsereget azonban nehezen tudja ellátni a konfliktus miatt súlyosbodó gazdasági nehézségekkel küzdő Jordánia. A nehézségek közül elég megemlíteni, hogy eddig Irakból fedezte csaknem egész kőolajszükségletét. Ettől most elesett. Igaz, Szaud-Arábia pótolja a veszteséget, és már szeptemberben egy millió hordó kőolajat szállít Jordániának, amelynek királya, Husszein igen kényelmetlen helyzetbe került. Népének nagy részét ugyanis palesztinok alkotják, akik az iraki diktátor feltétlen hívei.
A vallásügyi miniszter pedig a nyugati fegyveres erők közel-keleti jelenléte miatt dühödött fel, és arra ösztökélte a muzulmánokat, hogy űzzék el a keresztes seregeket a mocskokkal együtt az Arab-félszigetről.
Ezzel szemben már nemcsak Szaud-Arábiában, hanem a szomszédos Arab Emírségekben is Irak ellen készül a hadsereg. A hét kis fejedelemségből egyesült országnak körülbelül 40 ezer főnyi önkéntesekből álló serege van. Ezt egészíti ki most a rádió és televízió felhívására a többi 18 és 40 év közötti önkéntes. Mintegy 10 sorozóközpontban sorban állnak a fiatalok, helyenként naponta 300-an is. Felszerelésükről többek között az Egyesült Államok és Egyiptom gondoskodik.
Az amerikai csapatok legerősebb ütőkártyája a Közel-Keleten a nevadai támaszpontról érkezett 22 Lopakodó vadászgép. A radarállomások képtelenek észlelni őket. Ez persze csak akkor válig bizonyossá, ha bevetik azokat. Az iraki radarkészülékek - külföldi szakértők szerint - korszerűek, de eddig csak az Irán elleni háborúban kellett használni őket. (folyt.)
1990. augusztus 23., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Fosztogatók Kuvaitban - 2. folyt.
|
Bagdad leghatékonyabb fegyvere nem kerül pénzbe. Nem igényel fejlett technikát, és egyelőre korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a hőség. A szaudi nyárban nappal csaknem 50 fokra szökik a higanyszál. A katonák ezért tapodtat sem tehetnek a menetfelszerelésükhöz tartozó kulacs nélkül, mely ha tele van, 6 kilót nyom. Az alakulatok szállítóegységei állandóan magukkal vonszolják az óriási tartálykocsikat, hiszen naponta minden egyes embernek körülbelül 60 liter vízre van szüksége. Kenőcsökből is nagyobb mennyiséget kell a harcosok keze ügyében tartani, hiszen az ajkak minduntalan kicserepesednek, a bőr kiszárad.
A kínszenvedés másik okozója a homok. Tereprajzot aligha lehet készíteni, hiszen az a domb, amely reggel még a tábor jobb oldalát fedezte, estére átvándorol baloldalra. A lövészárkok és védelmi állások kiásása is kétszer annyi időbe kerül, mert a homok minduntalan visszapereg a már kivájt lyukba. Fedezéket igazából csak akkor nyújt, amikor helikopter emelkedik a levegőbe. Az óriási porfelhő az egész látóhatárt elzárja az ellenség szeme elől. +++
1990. augusztus 23., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|