|
|
 |
|
 |
A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet nyílt levele (1.
rész)
(OS)
|
1990. augusztus 23., csütörtök -
Tisztelt Országgyűlési Képviselők
Rövidesen az Országgyűlés napirendjére kerül a ,,Tulajdonreform
tézisek,, részeként a vendéglátás előprivatizációja.
Szakszervezetünk a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet a
privatizációt nem ellenzi, a régóta várt gazdasági és társadalmi
haladást támogatja, hiszen ezért is lehet tagja a Szabad
Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez tartozó genfi székhelyű
International of Food and Allied Workers, Associations
szervezetének.
A kormány nyilatkozatai alapján az előprivatizáció egyik célja a
magántulajdon részarányát 20 százalékra növelni az állami tulajdon
lebontásával. A vendéglátás és idegenforgalom az egyetlen olyan
szektora a gazdaságnak, ahol a vegyes tulajdon már régóta működik.
Több mint tízezer magánvendéglő, nyolcezer szövetkezeti tulajdonban
lévő üzlet, nyolcezeregyszáz állami tulajdonban lévő üzlet (amelynek
40 százaléka szerződéses rendszerben működik), negyvenkettő
magánkemping, százhuszonkilenc magánpanzió, a több mint hatszáz
utazási iroda, amelynek 92 százaléka magánvállalkozás. A
nyugat-európai ,,mérsékelt ütemű privatizáció nem véletlenül az
iparban kezdődött, hiszen az ipar szerkezetének az átalakítása
végighullámzik a vendéglátás, idegenforgalom területén is, ugyanis a
gyártelepek, bányák stb. bezárása, vagy átalakítása, a csökkenő
létszámú és jövedelmű település másfajta keresletet jelent a
vendéglátás irányában, amely azonnal reagál a kereslet változására,
hiszen állami támogatásban nem részesül.
Amíg az ipar privatizációja kiváltja más gazdasági szférák
átalakulását is, addig a jelenleg tervezett előprivatizáció a
vendéglátást, amely az idegenforgalommal együtt az egyetlen
húzóágazata a gazdaságnak, a Világkiállítás előtt tönkreteszi
anélkül, hogy hatása olyan kedvezően gyűrűzne tovább, mint az ipar
privatizációjának hatása. Felmérte-e valaki, hogy az értékesítendő
üzletek valójában hoznak-e majd annyi bevételt a költségvetésnek,
mint amennyit remélnek, hiszen a szerződéses üzletek vezetőit
szerződésük lejárta előtt az üzlet megvásárlására kényszeríteni nem
lehet, de az üzletet eladásra sem lehet meghirdetni az érvényes
szerződések lejártáig. (folyt. köv.)
1990. augusztus 23., csütörtök 17:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|