|
|
|
|
NDK: csatlakozás október 3-án - mi lesz utána? (1.rész)
|
1990. augusztus 23. csütörtök (MTI-Panoráma) - A német
szellemvasút befutott a végállomásra, úgy tűnik befejeződött a
zsonglőrködés a dátumokkal: a Német Demokratikus Köztársaság
parlamentje csütörtökön hajnalban megpecsételte az ország sorsát, az
NDK október 3-án csatlakozik a szövetségi köztársasághoz. Kohl
elérte célját: az újraegyesített Németország első kancellárja lesz,
bárhogyan is végződjenek a december 2-ára kiírt össznémet parlamenti
választások. Az NDK nem éri meg fennállásának 41. évfordulóját.
Az eddig is már csak korlátozott szuverenitással rendelkező NDK megszűnik, mint állam - az ismét egységes Németország elnevezése valószinűleg Németország szövetségi köztársaság lesz -, bizonyos intézmények más feladatkörrel még működni fognak, bizonyos törvények még életben maradnak, az összenövésként indult újraegyesítés azonban rohamos tempóban torkollik az NDK beolvadásába.
A belépés - ahogy az itteni politikai szóhasználatban a csatlakozást, a beolvadást, a hozzácsatolást nevezik - és az össznémet választások időpontjának eltérése számos jogi, de nem áthidalhatatlan jogi problémát vet fel. Mi lesz az NDK-val, ha már nem lesz NDK, de még az össznémet parlamenti választás sem zajlott le? A jogászok megpróbálnak analógiákat keresni a sosemvolt helyzetre.
A legkézenfekvőbb analógia a Saar-vidék csatlakozása az NSZK-hoz, 1956-57-ben. Franciaország és a szövetségi köztársaság 1956. október 27-én döntött úgy, hogy a Saar-vidék visszakerül az NSZK-hoz, mégpedig 1957. január elsejei hatállyal. A Saar-vidéki parlament december 13-án döntött arról - ugyanúgy, mint most az NDK -, hogy elfogadja az NSZK alkotmányát, azaz az alaptörvényt. A nyugatnémet parlamenti választások azonban csak 1957 szeptemberében voltak, addig a Saar-vidék tartományi parlamentje tíz képviselőt delegált a Bundestagba.
A jogászok a mostani esetben is valami hasonlóval próbálkoznak. Az NDK egyetlen tartományként csatlakozna az NSZK-hoz, a központi irányító testület a bonni kormány lenne, a De Maiziere-kormány tartományi kormányként működne tovább Kelet-Berlin tartományi fővárossal, az addigi NDK parlament pedig egyszerű, de mégis különleges tartományi parlamentként. Feloszlana az NDK külügyminisztériuma, védelmi minisztériuma, megszűnne a keletnémet posta, egyebek mellett - mindezek az ügyek az alaptörvény szerint a szövetség, a Bund fennhatósága alá tartoznak ugyanis. (folyt.)
1990. augusztus 23., csütörtök 14:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|