Rendszerváltás és az MTI

	Az alkotmányügyi bizottság ülése (2. rész)
Szabó János (FKgP) az ítélőtábla bevezetését, a Legfelsőbb Bíróság nevének kúriára változtatását, illetve ennek székháza - a mai Néprajzi Múzeum épülete - visszaadását indítványozta. Solt Pál kifejtette: nem tartja szerencsésnek csupán nosztalgiából régi nevek alkalmazását, ugyanakkor nem is zárkózik el ez elől. Maximálisan egyetértett viszont a volt kúria-épület visszaadásának igényével. A jelölt és a képviselők azonosan vélekedtek arról is, hogy szükség van a Legfelsőbb Bíróság iránymutató tevékenységének felülvizsgálatára, új irányelvek kimunkálására. Valamivel rövidebb időt vett igénybe Györgyi Kálmán meghallgatása. Életpályájáról elmondta, hogy az ügyészi területen - rövid időt kivéve - nem dolgozott, de jól ismeri e szakterületet egyetemi tevékenységéből. Az egyetemen, végigjárva a szakmai létrát, tavaly lett a jogi kar dékánja. Az oktatómunkát szereti, és folytatni kívánja akkor is, ha megválasztják legfőbb ügyésszé. Legfontosabb feladatnak tartotta annak kimunkálását, hogy milyen helyet foglaljon el az ügyészség az állami szervek rendszerében. Kifejtette: tragikusnak tartja az ügyészség jelenlegi helyzetét, rendkívül rossz az ügyészi hivatás presztizse. Nehéz megnyerni rátermett embereket erre a pályára. Hangoztatta: jelentősen javítani kell az ügyészek anyagi helyzetén is. Gondot okoz az ügyészi munkában az is, hogy nagy a félelem amiatt: a szervezet beolvad az Igazságügyi Minisztériumba. Mindezekre a félelmekre gyors, megnyugtató választ kell adni. A legfőbb ügyészi posztra jelölt véleménye szerint az ügyészségnek erkölcsileg, szakmailag és politikailag magas színvonalon kell működnie. Ez utóbbira kérdezett rá az egyik képviselő: mit ért a megfelelő politikai munkán? Válaszul Györgyi Kálmán kifejtette: köztudott, hogy az ügyészek nem lehetnek tagjai politikai pártnak, tartózkodniuk kell a politikai tevékenységtől, és általában az ügyészség nem lehet politikai tényező, mert ez elsősorban politikailag kifogásolható. Egy másik képviselő arra kért választ, látja-e akadályát annak, hogy felelősségre vonják azokat a magas szintű politikai vezetőket, akik valamilyen bűncselekményt követtek el. A válasz: bárki követ el bűncselekményt, azért felelősségre kell vonni. (MTI) 1990. június 20., szerda 17:43
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »