|
|
|
|
Az alkotmányügyi bizottság ülése (1. rész)
|
1990. június 20., szerda - Az Országgyűlés Alkotmányügyi,
Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága javasolja az
Országgyűlésnek, hogy dr. Solt Pált a Legfelsőbb Bíróság elnökévé,
dr. Györgyi Kálmánt legfőbb ügyésszé válassza meg. A testület
szerdai ülésén tehát támogatta a Magyar Köztársaság ideiglenes
elnökének indítványát a két jelölt személyére.
A bizottság meghallgatta mindkét jelöltet, akik beszámoltak életútjukról, szakmai pályafutásukról, és megválasztásuk esetén a hozzájuk tartozó szakterülettel kapcsolatos koncepciójukról. Solt Pál elmondta, hogy harminc éve kezdődött bírósági pályafutása, többször dolgozott a Legfelsőbb Bíróságon különböző posztokon, 1980 óta a Legfelsőbb Bíróság bírójaként, 1989 óta pedig tanácselnökeként tevékenykedik. Ugyancsak tavaly választották meg alkotmánybírónak. Aktívan részt vesz a bírók képzésében, oktatásában, az államvizsga bizottság tagja. A francia nyelvet olyan szinten beszéli, hogy tagja az állami nyelvvizsga bizottságnak is. Mint mondotta, külön nem kell megismerkednie a Legfelsőbb Bíróság szervezeteivel, a dolgozókkal, mert az ott eltöltött összesen 16 év alatt bőségesen volt erre alkalma.
Szakmai hitvallásának tartja, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének képviselnie kell az egész bírói kart, el kell hárítania minden külső befolyást, és fontos, hogy személyében őre legyen a bíró függetlenségének. Túl ezen, természetesen az intézmény vezetői, igazgatási, szervezési feladatait is el kell látnia. Hangoztatta: csak az egyenlő, egyféle bírói tisztséget ismeri el. Bár a Legfelsőbb Bíróság elnöke némileg első az egyenlők között, azonban vezetői hatását a bírói működésre csak példamutatásával, igényességével érvényesítheti, s nem az ügyek elbírálásával. Ugyancsak alapvető fontosságúnak tartotta a Legfelsőbb Bíróság információs rendszerének korszerűsítését, hiszen, mint mondotta, alig hozzáférhetőek, még maguknak a bíróknak is, a testület határozatai.
Bemutatkozása, koncepciójának kifejtése után több mint másfél órán keresztül záporoztak hozzá a kérdések. Kérdésekben és válaszokban egyaránt visszatért a bírói testület társadalmi, anyagi elismertségének hiánya, a szakma elnőiesedése, az utónpótlás, a kiválasztás kérdése, a bírói munka tárgyi és személyi feltételei javításának szükségessége. (folyt.köv.)
1990. június 20., szerda 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|