|
|
|
|
Mit tegyünk Erdélyért?
|
----------------------
Washington, 1990. március 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A Magyar Köztársaság tiltakozott Romániánál a Marosvásárhelyen történt atrocitások miatt. A mikrofonnál kiküldött munkatársunk Skorka Anikó és Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere:
- Miniszter Úr Az erdélyi magyarság Európa legnagyobb kisebbsége, akit a legnagyobb támadások érnek. Mit tesz, vagy mit tervez tenni a magyar kormrány ebben az ügyben?
- December végén, amikor Bukarestben jártam, elsőként a kollégáim közül, én ott megfogalmaztam, hogy új alapokra kell helyezni a magyar-román viszonyt. Ennek viszont feltétele az, hogy egy teljesen új politikára van szükség a magyarsággal kapcsolatban. Új politikára, amelynek a lényege, hogy maradéktalanul biztosítani kell a magyarság egyéni és kollektív jogainak a szavatolását Romániában, helyre kell állítani a Ceausescu-diktatúra által okozott mérhetetlen pusztulásokat, pusztításokat a kulturális életben, az oktatás és minden más területen. Biztosítani kell a magyarok önrendelkezését, beleértve azt is, hogy részt vehessenek a döntéshozatalban, a politika formálásában és természetesen azt, hogy teljesen szabaddá tegyék a Magyarország és Románia közötti érintkezést a nemzetiségek, így a magyarok számára.
Meg kell mondanom, hogy bár ugye a román fél ezzel teljesen egyetértett, az új vezetés, december vége óta sajnos rendkívül kevés dolog történt. Igen lassú a folyamat, inkább hátráltatást, késlekedést tapasztalunk, mintsem cselekvést. És különösen az utóbbi hetekben rendkívüli módon felerősödtek a nacionalista hangok, nacionalista törekvések, sőt azt mutatják az események, hogy fasisztoid jelenségekre is sor került, és ezek csúcsosodtak ki a tegnapi marosvásárhelyi nagyon véres eseményekben, melynek többek között Sütő András és mások is áldozatai lettek, már legalábbis úgy, hogy súlyos sérüléseket szenvedtek. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|