|
|
|
|
Szakszervezeti kongresszus
|
--------------------------
München, 1990. február 24. (SZER, A munka világa) - Március 2-ikán kezdődik a SZOT XXVI. kongresszusa, amelyen az ágazati szakszervezetek országos szövetséggé alakulását tervezik. Budapesti tudósítónk, Szilágyi Sándor arra kereste a választ, hogyan ítélik meg a kívülállók a közvéleménykutatások szerint az új, szabad országgyűlésbe kerülésre legesélyesebb ellenzéki pártok a SZOT múltját, jelenét, jövőjét, és mit várnák a tanácskozástól.
Először hallgassák meg Csurdi Sándort az MSZDP szóvivőjét:
- A szakszervezeteknek különösen fontos szerepe lesz az elkövetkezendő években. A várható gazdasági nehézségek, az életszínvonal csökkenése nélkülözhetetlenné teszi, hogy a munkavállalók érdekének gazdasági érdekképviseletét erős, független, önálló szakszervezetek képviseljék.
A szociáldemokrata párt nem tesz különbséget különféle szakszervezetek között. Egyedüli mércéje az, hogy a szakszervezetek mennyire felelnek meg eredeti funkcióiknak. Mi azt várjuk a kongresszustól, hogy a szakszervezetek megújulási folyamata tovább folytatódik, esetleg fel is gyorsul. A gazdasági oligarchiától teljesen elválnak, amig az állammal összekötő szálakat teljesen elvágják és hozzákezdenek a valóban alulról épített, a bizalmiakra - az üzemi bizalmiakra - épített szakszervezeti rendszer felépítéséhez.
A szociáldemokrata párt ezt politikai eszközökkel támogatja anélkül, hogy a szakszervezetek önállóságába, függetlenségébe, autonómiájába beleszólna.
Csurdi Sándort hallották az MSZDP-től. (folyt.)
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szakszervezeti kongresszus - 1. folyt.
|
Mi a véleménye a SZOT-ról, és mit vár a pénteken összeülő kongresszustól Demszky Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvívője:
- Azt reméljük, hogy a SZOT-ban tömörült ágazati szakszervezetek végre kilépnek a védőernyő alól, feloszlatják ezt a szervezetet, felosztják a vagyonát és ezzel talán - hangsúlyozom talán - elindulhat egy valódi szakszervezeti élet ebben az országban. A SZOT-ot a legdemagógabb társadalmi szervezetnek tartjuk, amely véleményünk szerint a jövőben ebben a formájában veszélyeztetné az ország politikai stabilitását. Én magam nagyon fontosnak tartom továbbá annak a szindikátusi szerződésnek a megsemmisitését, amelyet a SZOT több milliárdos vagyonát átmenteni igyekszik. A Független Szakszervezeti Liga hozta nyilvánosságra a dokumentumot - akkor úgy tünt, hogy az utolsó pillanatban aláírás előtt. Azt remélem, hogy ennek az aláírására nem kerül sor. A SZOT vagyonátmentése éppen úgy nem sikerül, ahogy az MSZMP vagyonátmentési kisérletei is kudarcot vallottak a NEXT 2000-rel, és a többi kistestvérével ennek a vállalkozásnak.
Demszky Gábor nyilatkozott a Szabad Demokraták Szövetségétől.
Mit vár a szakszervezeti kongresszustól Ungár Klára, a Fidesz gazdasági szakértője:
- Abban bízunk, hogy az ágazati szakszervezetek a SZOT-ot megszüntetik véglegesen. A legjobb esetben egy, a Liga példája alapján egy koordinációs irodát hoznak létre, és nagyon bízunk abban, hogy ők maguk vetik majd fel azt a kérdést, hogy a szakszervezetek vagyonával milyen módon fognak elszámolni. És hogy azt is kijelentik, a szakszervezeti vagyon az egyetemes össz szakszervezeti vagyon, tehát nem csak a ágazati szakszervezethez tartozó szakszervezetek vagyona.
Ungár Klárát hallották a Fidesz-től. (folyt.)
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szakszervezeti kongresszus - 2. folyt.
|
- Hogyan ítéli meg a SZOT múltját, jelenét,
jövőjét Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének
tagja:
- Gáspár-korszak emberei meggyőződésem szerint csak mondatokat cserélnek, de változni nem változtattak, hatalmukat mentik át. Ezt bizonyította legutóbb az országos munkásfórumunk, amelyen a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetei képviseltették magukat, és ott egyértelműen, nagyon határozottan - az országban mintegy 60-70 helyről - határolták el magukat a szakszervezeti különféle manipulációs sztrájkoktól, kisérletektől, hatalomátmentési eszközöktől, módszerektől. Tulajdonképpen igazán sokat nem várunk ettől a szakszervezettől, szakszervezeti kongresszustól. Talán az ágazatokon belül, lent, a mélyben morajló mozgásokból lehet valamit átmenteni majd április után. Tehát partnerünknek a munkástanács szervezéseket, valamint a független szervezeteket tekintjük. A Pedagógusok Független Szakszervezetét és így tovább.
A Magyar Demokrata Fórumtól Lezsák Sándor nyilatkozott.
- Hogyan mérlegeli a SZOT erőfeszítéseit Prepeliczai István, a Független Kisgazdapárt főtitkára ?:
- Én, mint a TDDSZ egykori alapítója, nem rendelkezem különösebb szimpátiával a SZOT egész rendszerével szemben. Aggasztó jeleket látok egész egyszerűen, és nem hiszem, hogy a kongresszus ténye ezen sokat változtatna. Tudniillik az a SZOT, amelyik évtizedeken keresztül tökéletes kiszolgálója volt a rendszernek, és nem csak segédcsapata az uralmon lévő pártnak, most egyszerre radikalizálódni kezd, most tüntetésre viszi ki utcára a népeket. Én kimondottan attól tartok, hogy ha itt egy valóban demokratikus kormány fog alakulni, a SZOT ezt a radikalizmusát már most arra készíti elő, hogy ez ellen a demokratikus kormány ellen lépjen majd fel.
A Független Kisgazdapárttól Prepeliczai István nyilatkozott. (folyt.)
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szakszervezeti kongresszus - 3. folyt.
|
- Öt vélemény hangzott el azon ellenzéki pártok képviselőitől, amelyek a jelek szerint a legnagyobb eséllyel indulnak a március 25-iki országgyűlési választáson. A SZOT múltjának és jelenének megítélésében a nyilatkozók szinte teljesen egyetértenek. Az eltérés a jövő vonatkozásában, illetve az ágazati szakszervezetekkel való együttműködés kérdésében mutatkozik.
Egyesek képesnek tartják a megújulásra a munkavállalók hivatalos állami érdekképviseleti rendszerét, míg mások nem. Elsőfokon ezzel magyarázható, hogy a SZOT XXVI. kongresszusára a vezérkar az öt legfontosabb ellenzéki pártból hármat, a független kisgazdákat, az SZDSZ-t és Fideszt nem hívta meg. Ezek után hallgassák meg Szilágyi Sándor budapesti interjúját:
- Forgács Pált, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnökét kérdezem, mit vár ettől a szakszervezeti kongresszustól?
- Hát mi elsősorban azt várnánk ettől a kongresszustól, hogy egyértelműen határolja el magát a szakszervezeti mozgalomnak az elmúlt 40 évben betöltött szerepétől. Ezt eddig nem tették meg, sokkal kevésbé még mint maga az MSZP. Tehát az alapvető hitelét akkor tudná legalább részben visszaadni a tagság felé, ha kijelentené, hogy a szakszervezeti mozgalom az elmúlt negyven évben részese volt az elkövetett bűnöknek - tehát felelős azért, amiért az ország a jelenlegi katasztrófális helyzetbe jutott.
A másik előfeltétele a szavahihetősége elnyerésének, hogy a szakszervezetek pontosan elszámoljanak vagyonukról saját tagságuknak , ugyanakkor a jövendő demokratikusan megválasztott parlamentnek. (folyt.)
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szakszervezeti kongresszus - 4. folyt.
|
Harmadik, rendkívül fontos - és véleményünk szerint meghatározó - ez a szembefordulás az elmúlt hónapok álradikális, demagóg, a szakszervezeti dilletantizmust, felelőtlenséget tükröző politikától. Nem elképzelhető, hogy egy új, demokratikus rendszerben egy ilyen felelőtlen szakszervezeti politikát partnerül ismerjen el bármilyen kormány.
- Ezek után megkérdezem Forgács Pált, hogy a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájába tömörült független szakszervezeteknek mi a viszonya az egyik kulcskérdéshez, nevezetesen a SZOT helyébe létrehozandó országos szövetséghez.
- Én azt hiszem, hogy a név változásának nincs túlzott jelentősége. Ha csak a nevet változtatják - azaz a cégtáblát festik át - ez a mi számunkra nem jelentene új helyzetet. Ha valóban létrejön egy olyan új szövetség, amelyik más elveken működik, más személyek lesznek a vezetői. Ha ezek bizonyítanák a gyakorlatban, hogy a múltjukkal szembefordultak, az előbb említett előfeltételek teljesülnek, akkor a független szakszervezetek is bizonyos korlátozott együttműködésre hajlandók lesznek.
- Van egy olyan közkeletü érvelés, miszerint itt különböző ellenzéki pártok szét akarják verni a munkavállalói érdekvédelem szervezeteit - Ők tudják, hogy miért szokták ezt lebegtetni fontos szónokok. Én úgy látom, hogy a gondot éppen az jelenti, hogy ez a monstrum ami a szakszervezeti mozgalom volt, ez az államszakszervezeti monstrum , mintegy kitölti ezt a teret. Nem hagy teret az alúlról jövő kezdeményezéseknek. A másik pedig, hogy annyira lejáratták magát a szakszervezetet mint fogalmat, vagy mint hogy úgy mondjam érdekvédelmi formát, hogy az emberek nem törődnek vele, másfelé fordulnak. (folyt.)
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szakszervezeti kongresszus - 5. folyt.
|
Ami a kérdés első felét illeti, természetes, hogy minden komoly munkáltatói szervezet, vagy munkáltató , a szociális partneri kapcsolatot keresi. Tehát érdekében áll egy olyan szakszervezettel történő tárgyalás, amelyik szavahihető, amelyiknek kiszámíthatóak reagálásai, és amelyik alkalmas arra, hogy az általa megkötött egyezményeket be is tartsa. Magyarországon még ez a formája a szakszervezeti mozgalomnak sajnos hiányzik, tapasztaljuk különösen most a külföldi vállalatok részéről, akik nem tartják komoly szociális partnerségre alkalmasnak a jelenlegi SZOT-hoz tartozó szervezeteket. Tehát a szakszervezetnek a szétrombolását senki komolyan nem gondolhatja. Tehát a szakszervezeti mozgalomra szükség lesz, csak másféle szakszervezetre. Olyanra, amelyik valóban bírja a tagság bizalmát: tehát garanciát tud adni arra, ha például megköt egy kollektív szerződést, akkor azt be tudja tartatni a saját tagságával.
A másik kérdés ami felvetődött, hogy mi tartja össze? Hát biztos, hogy van egy tehetetlenségi erő, ami hozzájárul ehhez a mostani, a munkásság nagyonfoku passzívitása. Hozzájárul mindehhez az is, hogy olyan monopol helyzetbe kerültek az állami irányítás alatt álló szakszervezetek, hogy szinte bátorság kell ahhoz, hogy valaki egyénileg kilépjen. Tudott dolog, hogy levonják a szakszervezeti tagdíjat a fizetésekből, tudott dolog az, hogy egy sor privilégium a szakszervezeti tagsághoz kötődik. Ezek között az egyik éppen az üdülés. Én biztosnak tartom, hogy a következő, szabadon megválasztott országgyűlés ezen változtatni fog: az üdülésnek, munkavállalói jognak kell lennie. Tehát a munkavállalók függetlenül, hogy szakszervezeti tagok e vagy sem, melyik szakszervezethez tartoznak, egyrészt szociális helyzetük, rászorultság, egészségi állapotuk és egy sor egyéb tényező figyelembe vételével kellene hogy hozzájussanak. A mai rendszer erre tökéletesen alkalmatlan. (folyt.)
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szakszervezeti kongresszus - 6. folyt.
|
- Várható-e, hogy a tagság hátat fordít ezeknek a szakszervezeteknek? Nem áll-e fenn a veszélye, hogy az egykori állampárti szervezetekből, állampárti intézményekből egyedül az állampárti szakszervezet lesz, amely sikeres megújulási retorikával átmenti magát?
- Ez a veszély feltétlenül fennáll. Ennek ellenére az elmúlt hetek eseményei inkább azt bizonyították, hogy egyre több független szakszervezet alakul meg. Sőt, bizonyságot nyert az is, hogy az eddig a SZOT keretében működő szakszervezetek kiválnak a SZOT-ból és függetlenekké válnak. A én meggyőződésem szerint ez a folyamat csak erősödni fog. Egyre több független szakszervezet fog megjelenni és ezek nyilvánvalóan, ha nem is rögtön a Ligához fognak csatlakozni, de egy olyan új erőt fognak képezni, a még alulról feltétlenül nyomást tudnak gyakorolni, hogy valóban történjék változás. Maga a kongresszus önmagában erre alkalmatlan. A kongresszus talán azt fogja csak bizonyítani, hogy ma már nem lehet a régi módon az előírt forgatókönyvek alapján látszatkongresszust tartani. Lesznek - biztos nem is kis számban - kritikai vélemények, de ez a mi felfogásunk szerint csak a kezdete lesz a valódi változásnak.
- Köszönöm szépen Forgács Pálnak, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnökének a beszélgetést. +++
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|