|
|
 |
|
 |
Antall József a népszavazásról
|
------------------------------
London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Antall Józsefet, a
Magyar Demokrata Fórum elnökét kérdezem meg: hogyan látja a
vasárnapi népszavazás jelentőségét az MDF jövője szempontjából?
- A népszavazás eredményét a Magyar Demokrata Fórum nem tekinti
vereségnek, mert nem pártok közötti választásról volt szó.
Következetes kíván maradni ahhoz a megállapodáshoz, amit más
szervezetekkel együtt szeptember 18-ikán megkötött, és amelyben
elfogadja a köztársasági elnök előzetesen, közvetlenül történő
megválasztásának lehetőségét. Ezzel ellentétes akcióhoz való
csatlakozást szószegésnek tekintett volna. Ugyanakkor nem értett
egyet azzal a módszerrel, hogy már elfogadott törvények,
megállapodások összekapcsolhatók-e egy népszavazásnál más
kérdésekkel, tehát az elnökválasztás problematikájával.
Először meghirdettük, hogy tagjaink személyes döntésére bízzuk a
szavazást, majd a konkrét állásfoglalás kívánságának eleget téve
politikai, erkölcsi megfontolások alapján az ilyen jellegű
népszavazással nem kívánva azonosulni, a távolmaradást ajánlottuk a
tagjainknak. Közben hangsúlyoztuk: nem tekintjük a Magyar Demokrata
Fórummal történő szembenállásnak tagjaink részéről a szavazásban
való részvételt.
Úgy vélem, hogy a népszavazás vesztesei az ortodox kommunisták,
akik a közvélemény-kutatási értékszavazás alapján láthatták a három,
már elért célkitűzés - munkásőrség, a munkahelyi pártszervezetek és
a pártvagyon kimutatása területén - a 95 százalék körüli
állásfoglalást. Ugyanakkor a magyar nép világosan meghatározta az
árukapcsolás ellenére is a különbséget az első kérdésben elfoglalt,
közel 50-50 százalékos, 0,2 különbséges megosztással történő
állásfoglalást és a másik három kérdésben tett 95 százalék körüli
szavazás értelme között. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall József a népszavazásról - 1. folyt.
|
A népszavazás tulajdonképpeni tétje kérdésében tehát közel
egyforma állásfoglalásra került sor, illetve a lakosság 42 százaléka
távolmaradással jelezte az igazi tét hiányát. Úgy látjuk, hogy -
függetlenül a pártok állásfoglalásától - a népszavazással lezárult
egy szakasz, és most minden erővel a fő kérdés, a szabad parlamenti
választás felé lehet fordulni, ami az alapkérdés az ország politikai
és gazdasági stabilitásának biztosítása terén. Úgy véljük, hogy ezt
1990. márciusában meg kell tartani.
Azt a tényt pedig, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége létszáma
növekedett, önbizalma megerősödött ezekben a hetekben a népszavazás
előkészítése során, a nyári pótválasztásokhoz viszonyítva, amikor az
SZDSZ tulajdonképpen igen alacsony számot ért el a szavazásoknál,
pozitív elemnek is tekinthetjük hosszabb távon, mert a kisebbségben
maradás érzése elmúlhat és kiegyenlítettebb politikai életet tesz
majd lehetővé. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|