Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 23.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Agrárszövetség közleménye

"... az Agrárszövetség önálló rehabilitációs- és földtörvény-tervezetet készít, mivel a kormánykoalíció földtörvény-tervezetét sem koncepciójában, sem pedig szakmai szempontból nem tartja elfogadhatónak. Mivel az SZDSZ, Fidesz, MSZP és az Agrárszövetség programjai ebben a fontos kérdésben majdnem azonosak, ezért az Agrárszövetség Országos Választmánya elképzelhetőnek tart ezen pártokkal a továbbiakban konkrét együttműködést is. "
SZER, Magyar híradó:

A privatizációs program

"Finoman fogalmazok: ez az eklektikus megközelítés a világos koncepció hiányát tükrözi. Nem válaszol két alapvető kérdésre. Piac hiányában hogyan kívánják értékelni az áruba bocsátandó állami vállalatokat, mi fogja az árukat megszabni? A másik kérdés: ki fogja megvenni, honnan lesz a magyar társadalomnak erre pénze és hajlandósága azon az áron, amit az állam kér ezekért a vállalatokért?"

Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Budapest 1989 november 28.kedd (MTI-Press)

Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi
kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció
ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad
Demokraták Szövetsége és a Fidesz - együttműködve a
szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal - összegyűjtött több mint 200
ezer aláírást, ilymódon kérve az Országgyűlést egy népszavazás
kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok
munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyon elszámolását
érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is
bátran és teljes felelősséggel mondott igent, egyikre kiváncsiságból
- ilyen a pártvagyon -, másikra nyugalma érdekében, - ez a
munkahelyekről való kivonulás -, a munkásőrség esetében pedig a
felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az
intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a
szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti
választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt
megelőzően közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában.

    Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is
fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből
csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus
hiányzott. Az utóbbi fogalommal a kelet-európai tömegek már nemigen
tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és
reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen
furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét
vonva meg a néptől a "négy igen"-nel. A jelen helyzetben, amikoris
majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt
választani - mindazok, akik az első kérdésre igennel szavaztak,
kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben levő alkotmányunk
szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy
közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány,
a Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés választja. Igaz, az
SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik -
politikai szövetségeseikkel együtt - az új Országgyűléssel
módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi
garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően
nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét
alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, akik
ígérték.(folyt)


1989. november 28., kedd 14:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Valóban 2.

Érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan is ment végbe a
népszavazási kampány. Az SZDSZ plakátokkal árasztotta el Budapestet
és az ország nagyvárosait - mintegy megfeledkezve arról, hogy
létezik magyar vidék is. Szilárd anyagi alapokkal rendelkeztek a
rendszeres rádiós és tévés hirdetésekhez, ez utóbbiakhoz megnyervén
az ország vezető színészeit, közöttük akadt olyan is, aki tíz évig
volt MSZMP-titkár. Meggyőződésből-e avagy pénzért tette, ezúttal nem
érdekes, mindenesetre úgy tűnik, hatásos volt az agitáció. Az SZDSZ
gyenge elnököt szeretne az ország élén látni és elégségesnek tartja,
ha ezt a gyenge elnököt a 374 kiválasztott fogja megválasztani majd
az új parlamentben.

    Ma Magyarországon egyetlen olyan politikai egyéniség van, aki
bízvást pályázhatott volna a köztársasági elnöki címre, Pozsgay
Imre. Az ő jelölését az SZDSZ úgy fogadta, mint a kommunista hatalom
átmentési kísérletet, annak ellenére, hogy Pozsgay volt azt, aki a
legtöbbet tette a pártállam lebontásáért. Joggal tartott tőle az
SZDSZ, hogy ha közvetlenül választunk elnököt, ő lesz az ország első
embere, és mint MSZP elnökségi tag, olyan szimpátiát kelt maga
iránt, amelyen keresztül a parlamenti választásokon sikerül majd
jónéhány tízezer szavazatot megszerezni az új szocialista pártnak.

    Az SZDSZ és szövetségesei tévén, rádión, plakátokon keresztül
szinte sokkolták a tömegeket a négy igennek a tudatba sujkolásával.
A népszavazást ellenzőknek jóval gyengébb volt a propagandája,
lehet, hogy anyagi okok miatt, lehet, hogy azért, mert nem kívánták
diszkreditálni a még pólyában lévő csecsemőt, a magyar demokráciát.

    Súlyos tanulságokkal járt ez a népszavazás, amit most talán még
korai volna megfogalmazni. Nehéz megállapítani, vesztes-e a Magyar
Szocialista Párt? Annyi bizonyos, hogy a Magyar Demokrata Fórum a
bojkott-felhívásával politikai öngólt rúgott.

    És természetesen a választópolgároknak is le kell vonniok a
tanulságot az elmúlt vasárnapból. Meggondolandó, hogy ha le
legközelebb az urnák elé járulunk, szép szólamoknak higgyünk-e avagy
ragaszkodjunk a nehezen megszerzett demokráciához, mert ez utóbbinak
a tortájából most nagy szeletet veszítettünk el. Több mint 7 millió
helyett mindössze 374 emberre bízva az ország jövendő elnökének
megválasztását. (MTI-Press)

Kné/pé,


1989. november 28., kedd 14:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD